Charlie Chaplin "A diktátor" című filmben elhangzó jövőbelátó beszéde és próféciája e pillanatban aktuálisabb talán, mint valaha... lehet valami most diktatórikusabb, mint az EU trojka néven ismert arctalan diktátor bizottság, mellyel Görögország néz szembe?
Vajon meglátjuk a másik emberi lényben azt, amit magunkról feltételezünk, hogy ugyanúgy szenved, ha el kell hagynia a hazáját gazdasági vagy háborús okokból, miközben folyamatos agymosó propaganda harsog televízióból, rádióból és utcai plakátokról, hogy féljünk a "bevándorlóktól"?
Chaplin híres beszéde
http://indavideo.hu/video/Charlie_Chaplin_-_A_diktator_-_1940
A filmről
Jürgen Trimborn-nak Leni Riefenstahl náci propagandafilm készítőről készült életrajza szerint Chaplin és a francia filmkészítő René Clair is megnézte Riefenstahl "Az akarat diadala" című filmjének bemutatóját közösen a New York-i Modern Művészetek Múzeumában. Luis Buñuel filmes arról számolt be, hogy Clair-t elborzasztotta a film, és azt kiáltozta, hogy ez soha nem jelenhet meg, vagy a nyugat elveszett. Chaplin másrészt harsányan nevetett a filmen. Inspirációként használta számos elemét "A diktátor" című filmjéhez, és a film ismételt megtekintése segített Chaplinnek, hogy közelről utánozhassa Hitler mesterkéltségét.
Leni Riefenstahl - Az akarat diadala
Trimborn azt sugallja, hogy Chaplin elhatározta, hogy folytatja "A diktátor" készítését, miután megnézte Riefenstahl filmjét. Hynkel legjelentősebb beszéde a film vége felé egy német hangzású halandzsa, mely karikatúrája Hitler szónoki stílusának, amit Chaplin gondosan tanulmányozott a filmhíradókban.
A film rendezője Chaplin volt (féltestvérével Wheeler Dryden-el, mint rendezőasszisztennsel), de ő írta és készítette. A filmet nagyrészt a Charlie Chaplin stúdióban és más helyszíneken forgatták Los Angeles környékén. A bonyolult 1. Világháborús jeleneteket Laurel Canyon-ban vették fel. Chaplin és Meredith Willson szerezte a zenéjét. A forgatás 1939 szeptemberében kezdődött (véletlenül nem sokkal azután, hogy Németország lerohanta Lengyelországot, kiváltva a második világháborút), és hat hónappal később készült el.
Chaplin foglalkozni akart az eszkalálódó erőszakkal és a Zsidók nácik általi elnyomásával az 1930-as évek vége felé, melynek nagyságát személyesen közvetítették neki európai Zsidó barátai és más művészek. A Harmadik Birodalom elnyomó ereje és militarista tendenciái közismertek voltak abban az időben. Ernst Lubitsch 1942-es "Lenni, vagy nem lenni" című filmje hasonló témákkal foglalkozott, és ő is használta Hitler személycserés figuráját. Később Chaplin elmondta, hogy nem készítette volna el a filmet, ha tudta volna a nácik bűneinek valódi mértékét. A holokauszt borzalma után a filmesek 20 éven át küzdöttek, hogy megtalálják a megfelelő szöget és hangot, hogy kigúnyolhassák a korszakot.
Abban az időszakban, amikor Hitler és a náci párt emelkedett előtérbe, Chaplin világszerte népszerűvé vált. Rajongói megrohanták, amikor 1931-ben Berlinbe utazott, ami nagyon bosszantotta a nácikat. Neheztelve komikus stílusára egy könyvet jelentettek meg "A zsidók rád néznek" címmel 1934-ben, melyben a komikust "undorító Zsidó akrobatának"írták le, bár Chaplin nem volt Zsidó. Ivor Montagu, Chaplin egy közeli barátja elküldte a komikus színésznek a könyv egyik példányát, és mindig is úgy gondolta, hogy Chaplin eldöntötte, hogy "A diktátor" elkészítésével fogja a könyvet megtorolni.
Az 1930-as évek karikaturistái és humoristái gyakran építettek arra, hogy Hitlernek és Chaplinnek hasonló volt bajuszuk. Chaplin is kihasználta ezt a hasonlóságot annak érdekében, hogy haladékot adjon Kis Csavargó karakterének.
Charlie Chaplin fia Charles Jr. leírja, hogy az apját kísértette az a háttér, melyen ő és Hitler osztozott. Így ír:
A sorsuk egymás ellentétes pólusai voltak. Az egyik miatt több millióan sírtak, míg a másikon az egész világ nevetett. Apa soha nem gondolt Hitlerre borzongás nélkül, félig borzalommal, félig elragadtatással. "Gondoljunk csak bele", mondaná nyugtalanul, "ő az őrült, én vagyok a komikus. De lehetett volna fordítva."
Chaplin a történetet 1938-ban és 1939-ben készítette elő, és 1939 szeptemberében kezdte el forgatni, egy héttel a 2. Világháború kirobbanása után. A forgatást csaknem hat hónappal később fejezte be. "A Csavargó és a diktátor" című 2002-es dokumentumfilm a film készítéséről újonnan felfedezett felvételeket mutatott be (melyeket Chaplin idősebbik féltestvére Sydney készített), melyek megmutatták Chaplin kezdeti próbálkozásait a film befejezésére, melyet Franciaország eleste előtt filmeztek.
"A csavargó és a diktátor" szerint Chaplin megszervezte, hogy a filmet elküldjék Hitlernek, és egy szemtanú megerősítette, hogy látta azt. Hitler építésze és barátja Albert Speer tagadta, hogy a vezér valaha is megnézte. Hitler válaszát a filmre nem jegyezték le, de egy másik beszámoló azt modta, hogy a filmet kétszer is látta.
A filmben a gettó üzlet kirakataiban látható néhány jelet eszperantó nyelven írták, azon a nyelven, melyet Hitler Zsidó összeesküvésnek tartott, hogy nemzetközivé tegyék és megsemmisítsék a német kultúrát, talán azért, mert megalkotója lengyel Zsidó volt.
Alább a beszéd megzenésített változata látható.
http://indavideo.hu/video/Charlie_Chaplin_-_Let_Us_All_Unite
A diktátor - 1940 - teljes film