"Nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen mennyiségű házi feladat javítaná az általános iskolai diákok tanulmányi teljesítményét."
Ezt a kijelentést a házi feladat kutató guru Harris Coopertől (1), a Duke Egyetem pszichológia professzorától hallani elég megdöbbentő, nem számít, hogy valaki a házi feladat vitában melyik oldalon áll. Lehetséges, hogy a játékidő elveszett órái, a hatalmi harcok és a könnyek mind a semmiért vannak? Hogy több millió család megy keresztül egy esti rituálén, ami nem segít? A házi feladat egy olyan bevett gyakorlat, aminek az értékét a legtöbb felnőtt nehezen kérdőjelezi meg.
Ha megnézzük a tényeket, akkor a következőt találjuk: a házi feladatnak megvannak a maga előnyei, de ezek az előnyök az életkortól függnek.
A kutatás azt sugallja, melyet kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkező osztályban végeztek, hogy az általános iskolás korú gyermekek számára a plusz otthoni iskolai feladatok nem mások, mint extra munka. Akár a középiskolában, a kapcsolat a házi feladat és a tudományos siker között legjobb esetben is csupán minimális. Mire a gyerekek elérik a középiskolát, a házi feladat nyújt némi tudományos előnyt, de csak mértékkel. Több mint két óra esténként a határ. Ezen mennyiség után az előnyök mérséklődnek. "A kutatás nagyon világos," - értett egyet Etta Kralovec, az Arizonai Egyetem oktatási professzora, és a "Házi feladat vége" című könyv szerzője. (2) "Nincs előnye általános iskolai szinten." (3)
Mielőtt tovább mennénk, el kell oszlatni azt a mítoszt, hogy ezek a kutatási eredmények néhány rosszul kivitelezett tanulmány eredményei lennének. Ennek pont az ellenkezője igaz. Cooper 120 tanulmányt állított össze 1989-ben, és további 60 tanulmányt 2006-ban. A többféle kutatás átfogó elemzése nem talált bizonyítékot az általános iskolai szinten meglévő tudományos előnyökre. Ezzel ellentétben egy negatív hatást talált a gyermekek iskolai hozzáállásában.
Ez az, ami aggasztó. A házi feladat jelentős hatással van a fiatal diákokra, de ez nem éppen jó. Egy most iskolát kezdő gyermek megérdemli az esélyt, hogy kialakulhasson benne egyfajta szeretet a tanulás iránt. Ezzel szemben a házi feladat fiatal korban sok gyerek esetében okoz szembefordulást az iskolával, a jövőbeli házi feladattal és az elméleti tanulással. És ez egy hosszú út. Egy gyermek az óvodában 13 évnyi rá váró házi feladattal szembesül.
Aztán ott van a személyes kapcsolatokban okozott kár. Sok ezer otthonban szerte az országban a családok estébe menő harcot folytatnak a házi feladat miatt. A szülők nyaggatnak, és hízelegve próbálnak rábeszélni. Ahelyett, hogy a nap végén összejönnének és támogatnák egymást, sok család találja magát a "megcsináltad a házi feladatod?"ördögi körébe zárva.
Amikor a házi feladat idő előtt érkezik, a gyerekek számára nehéz megbirkózni a feladatokkal önállóan - szükségük van felnőtt segítségre emlékezni a hozzárendelésekre, és kitalálni, hogyan kell elvégezni a munkát. A gyerekek belecsúsznak abba a szokásba, hogy a felnőttek segítségére támaszkodjanak a házi feladat során, vagy sok esetben a felnőttek készítik el helyettük. A szülők gyakran töltik be a házi feladat rendőr szerepét. A nyaggatás egy csúnya, nem kívánt dolog, de ez a szerep gyakran megmarad a középiskolás évekre is. Emellett az állandó konfliktus, hogy egy házi feladat rendőr van a házban, aláássa a házi feladat állítólagos célját, a felelősséget. (4)
A házi feladat támogatói szerint az otthoni munka felelősségre tanít, erősíti az iskolában tanultakat, és egy otthon-iskola kapcsolatot hoz létre a szülőkkel. Ugyanakkor az érintett szülők láthatják, hogy mit hoz haza a gyermek a táskában, és kezdeményezik, hogy osszák meg az iskolai munkát, de nem kell, hogy figyelemmel kísérjék a gyermek fejlődését a kijelölt házi feladatban. A felelősséget minden nap többféle módon tanítják; ezért vannak a háziállatok és a házimunka.
A felelősség egy 6 éves számára az, hogy ne feledje a sapkáját és az uzsonnát otthon. A felelősség egy 8 évesnek az, hogy felöltözzön, vesse be az ágyát, és induljon el minden reggel. Ami a megerősítést illeti, egy fontos tényező, de ez csak az egyik összetevője a tanulásnak. A nem tudományos prioritások (a jó alvás, a családi kapcsolatok és az aktív játékidő) létfontosságúak az egyensúly és a jó közérzet szempontjából. Ezek is közvetlen hatással vannak a gyermek memóriájára, figyelmére, a viselkedésére és a tanulási potenciálra. Az alapfokú órák minden nap egyre erősebbek az iskolában. A legtöbb gyermek számára azonban az iskola utáni idő drága.
Ami jobban működik, mint a hagyományos házi feladat általános iskolai szinten, az egyszerű otthoni olvasás. Ez jelentheti azt is, hogy a szülők olvasnak hangosan a gyermeknek, vagy maga a gyerek olvas. A legfontosabb az, hogy megbizonyosodjunk, örömét leli benne. Ha a gyerek nem akarja az olvasási készséget gyakorolni egy hosszú iskolai nap után, hagyjuk hallgatni. Minden más dolognak, amit hazahoznak, választhatónak és alkalminak kell lennie. Ha a feladat nem segíti elő, hogy a gyerek jobban szeresse az iskolát és érdeklődjön a tanulás iránt, akkor annak nincs helye egy általános iskolás korú gyermek napirendjében.
Az általános iskolás gyerekek megérdemelnék, hogy megtiltsák a házi feladatot. Ez családi, osztály vagy iskolai szinten érhető el. A családok választhatják, a tanárok pedig létrehozhatnak egy házi feladat mentes kultúrát (vagy ritka, nem kötelező házi feladat), és az iskolák is szánhatnak rá időt, hogy elolvassák a kutatásokat, hogy feléleszthessék a tanulás iránt érzett örömöt.
A házi feladatnak nincs helye egy fiatal gyermek életében. Mivel nincs tudományos haszna, egyszerűen jobb dolgokra is felhasználhatók az iskola utáni órák.
(1) - http://psychandneuro.duke.edu/people?Uil=cooperh&subpage=profile
(2) - http://www.amazon.com/The-End-Homework-Disrupts-Overburdens/dp/0807042196
(3) - http://www.theglobeandmail.com/news/national/less-work-more-play-quebec-elementary
(4) - http://www.apa.org/monitor/2016/03/homework.aspx
Salon