Ez a második alkalom, hogy a SpaceX sikeresen landolt az egyik rakétájával az indítást követően; az első tavaly decemberben volt, amikor a cég Falcon 9 rakétája egy földi leszállóhelyre érkezett vissza Cape Canaveralba, Floridába, miután egy műholdat juttatott az űrbe. A SpaceX most újra bebizonyította, hogy képes mindkét fajta landolásra, és így a rakéták újrahasznosíthatók a jövőben. Ez egyben jelentős költségmegtakarítást is jelent a SpaceX számára.
Az óceánon történő landolás elsajátítása fontos lesz, mert ezt a fajta leszállást a SpaceX valószínűleg gyakrabban fogja végezni. Egy közelmúltbeli NASA sajtótájékoztatón Hans Koenigsmann, a SpaceX misszió megbízhatósági alelnöke azt mondta, hogy a következő két-három küldetés drónhajón történő leszállással fog végződni. A cég arra számít, hogy a landolások egyharmada a szárazföldön fog történni, a többi a tengeren.
Miért összpontosít a SpaceX ezekre az óceánon történő landolásokra? Egy tengeren lebegő drónhajó még nehezebb célpont, mint egy nagy kiterjedésű földi leszállóhely, mivel kisebb és úszik a mozgó vizen. Plusz, az összes SpaceX óceáni landolási kísérlet a rakéta felrobbanását eredményezte. Ennek ellenére a tengeren való leszállás sokkal kevésbé lehet trükkös, mint a földön történő landolás, és ennek főleg az üzemanyaghoz van köze. A szárazföldre való visszatéréskor a Falcon 9-nek arra kell használnia a felemelkedésből megmaradt üzemanyagot, hogy felélessze a hajtóműveit egy sor égetéssel. Ezek az égések segítenek beállítani a rakéta sebességét és a megfelelő irányba állítani a járművet a Föld atmoszférájába való belépéskor, majd leszálláskor.
A különböző típusú leszállási technikák eltérő mennyiségű üzemanyagot igényelnek, és ez a Falcon 9 elindulásától függ. A rakéta nem egynesen az űr felé utazik, hanem egy parabolikus ívet követ, és távolodik az indítóállástól. Emiatt a rakétának nagyon sok dolgon kell keresztülmennie, hogy egy földi leszállást hajtson végre. A járműnek le kell lassulnia abban az irányban, amerre tart, teljesen meg kell fordulnia, majd be kell állítania a függőleges és vízszintes távolságot, hogy visszaérkezzen a leszállóhelyre. Ez egy csomó extra üzemanyagot igényel.
Az óceánon való landolás nem olyan bonyolult, mint ez. A SpaceX drónhajója képes magát ideális helyre pozicionálni, hogy "elkapja" a járművet, miután egy sokkal természetesebb úton tér vissza a Földre. Ez csökkenti azt a távolságot, amit a rakétának meg kell tennie, valamint az üzemanyag mennyiségét, ami a Falcon 9 rakéta manőverezéséhez szükséges a leszálláshoz.
A SpaceX küldetések számára, amelyek sok üzemanyagot igényelnek, egy földi leszállás nem is mindig lehetséges. A rakéták, melyek nehéz hasznos teherrel indulnak el vagy magas pályára repülnek, extra sebességre van szükségük a kezdeti emelkedéshez, és az extra sebesség több üzemanyagot fogyaszt. Azok a Falcon 9-esek, amelyeknek extra nagy sebességet kell elérniük, nem marad annyi üzemanyaguk a landoláshoz. Ez az, amiért a drónhajó a legjobb - ha nem az egyetlen - lehetőség a rakéta újrahasznosítására.
A lényege az ilyen rakéta leszállásoknak az, hogy segít pénzt spórolni a SpaceX-nek az indítások költségéből. A legtöbb rakéta jelenleg megsemmisül vagy eltűnik, miután kilőtték az űrbe, vagyis teljesen új rakétákat kell építeni minden egyes küldetéshez. A SpaceX azt reméli, hogy a rakéták újrahasznosításával csökkenteni lehet az új járművek költségeit. Egy Falcon 9 előállítása 60 millió dollárba kerül, üzemanyaggal való feltöltése pedig mindössze 200 ezer dollár. Ha egy visszanyert rakétának nincs szüksége túl sok javításra és felújításra az indítások között, az újrahasznosítással a gyártási költségek óriási része kiküszöbölhető. A SpaceX elnöke Gwynne Shotwell azt várja, hogy a rakéták újrahasznosításával mintegy 30 százalékkal csökkenthetők a költségek. Ez sokkal olcsóbbá tenné a cég járműveit az ügyfeleik számára még a mostani áraknál is.
The Verge