Yuri Milner orosz üzletember erőit egyesítve Stephen Hawkinggal és Mark Zuckerberggel elindítja a Breakthrough Starshot projektet, melynek célja, hogy egy robotot küldjenek az Alfa Centaurihoz a következő 20 évben.
A bejelentés az első emberes űrrepülés 55. évfordulóján történt.
A jól ismert orosz internetes befektető, az angol fizikus és az amerikai Facebook alapító közös kezdeményezése 100 millió dollárba kerül.
Az automatizált szondát az Alfa Centaurihoz küldik el, és várhatóan 20 éven belül el is fogja azt érni. Az úgynevezett "nanohajó" súlya mindössze csupán egy gramm, amit 40 trillió kilométerre - vagy 4,37 fényévre - küldenek egy fénysugár segítségével.
A jelenlegi leggyorsabb létező űrhajó körülbelül 30.000 év alatt érné el az Alfa Centaurit.
Több lézert kombinálnak egyetlen erős fénnyalábbá, melynek segítségével a jármű képes lesz elérni a fény sebességének 20 százalékát. Ez azt jelenti, hogy például képes lesz a Plútót néhány nap alatt elérni, ami a NASA New Horizons szondájának nyolc és fél évébe telt.
"Az új meghajtási módszerek nélkül egyszerűen nem jutnánk messzire," - mondta Stephen Hawking egy sajtóeseményen, ahol a nanohajót a "legpraktikusabb rendelkezésre álló technológiának" nevezte.
Yuri Milner kifejtette, hogy az egyik fő elv a Breakthrough Starshot projekt mögött a többszörös redundancia. A terv az, hogy "több száz, vagy talán több ezer" apró szondát hozzanak létre.
Bemutatva a projektet Stephen Hawking professzor elmondta, hogy ezzel jelentősen meghaladnánk a jelenlegi emberi korlátainkat. "A határ, amivel most szembenézünk, az a nagy üresség köztünk, és a csillagok között, de már meg tudjuk ezt haladni fénysugarakkal, és a valaha épített legkönnyebb űrhajóval küldetést tudunk indítani az Alfa Centaurihoz egy nemzedéken belül," - mondta Hawking.
"Ma elkötelezzük magunkat ezen nagy ugrás mellett a kozmoszba, mert emberek vagyunk, és természetünk a repülés," - tette hozzá.
Az új űrkutatási kezdeményezésről szólva 55 évvel azt követően, hogy Jurij Gagarin megnyitotta az utat az űrbe az emberiség előtt 1961. április 12-én Milner azt mondta: "Amikor én születtem, az űrverseny kellős közepén voltunk, de ma egy együttműködésen alapuló planetáris vállalkozást indítunk. Egy olyan világként, amely kapcsolatot teremt a galaxissal."
Milner hozzátette, ha a célt sikerül elérni, az "legalább annyit fog elmondani magunkról mint az Alfa Centauriról."
"Az emberiség történetében először leszünk képesek többre annál, hogy bámuljuk a csillagokat. A valóságban is elérhetjük őket," - mondta az orosz befektető.
Bár talán a technológia nem olyan elbűvölő, a projekt átláthatósága azonban igen figyelemre méltó. Milner szerint, aki az egyetlen befektető a Breakthrough Starshot vállalkozásban jelen pillanatban, a kutatás teljes egészében a nyilvánosság előtt fog zajlani, és minden arra hajlandó szakértőt felkérnek, hogy járuljanak hozzá.
Amikor megkérdezték annak lehetőségéről, hogy a Breakthough Starshot vagy egy másik küldetés találhat-e idegen életet az űrben az elkövetkező 20 évben, az asztrofizikus azt mondta, hogy "kevés a valószínűsége... talán."
Hozzátette azonban, hogy a "Kepler misszió (NASA obszervatórium) felfedezései arra utalnak, hogy egyedül a mi galaxisunkban több milliárd lakható bolygó van, és legalább százmilliárd galaxis létezik a látható univerzumban. Így valószínűnek látszik, hogy mások is vannak odakint."
De ha rátalálunk az idegenekre "reménykedjünk, hogy ők nem találnak meg minket," - tette hozzá Hawking a rá jellemző humoros módon.
RT
A bejelentés az első emberes űrrepülés 55. évfordulóján történt.
A jól ismert orosz internetes befektető, az angol fizikus és az amerikai Facebook alapító közös kezdeményezése 100 millió dollárba kerül.
Az automatizált szondát az Alfa Centaurihoz küldik el, és várhatóan 20 éven belül el is fogja azt érni. Az úgynevezett "nanohajó" súlya mindössze csupán egy gramm, amit 40 trillió kilométerre - vagy 4,37 fényévre - küldenek egy fénysugár segítségével.
A jelenlegi leggyorsabb létező űrhajó körülbelül 30.000 év alatt érné el az Alfa Centaurit.
Több lézert kombinálnak egyetlen erős fénnyalábbá, melynek segítségével a jármű képes lesz elérni a fény sebességének 20 százalékát. Ez azt jelenti, hogy például képes lesz a Plútót néhány nap alatt elérni, ami a NASA New Horizons szondájának nyolc és fél évébe telt.
"Az új meghajtási módszerek nélkül egyszerűen nem jutnánk messzire," - mondta Stephen Hawking egy sajtóeseményen, ahol a nanohajót a "legpraktikusabb rendelkezésre álló technológiának" nevezte.
Yuri Milner kifejtette, hogy az egyik fő elv a Breakthrough Starshot projekt mögött a többszörös redundancia. A terv az, hogy "több száz, vagy talán több ezer" apró szondát hozzanak létre.
Bemutatva a projektet Stephen Hawking professzor elmondta, hogy ezzel jelentősen meghaladnánk a jelenlegi emberi korlátainkat. "A határ, amivel most szembenézünk, az a nagy üresség köztünk, és a csillagok között, de már meg tudjuk ezt haladni fénysugarakkal, és a valaha épített legkönnyebb űrhajóval küldetést tudunk indítani az Alfa Centaurihoz egy nemzedéken belül," - mondta Hawking.
"Ma elkötelezzük magunkat ezen nagy ugrás mellett a kozmoszba, mert emberek vagyunk, és természetünk a repülés," - tette hozzá.
Az új űrkutatási kezdeményezésről szólva 55 évvel azt követően, hogy Jurij Gagarin megnyitotta az utat az űrbe az emberiség előtt 1961. április 12-én Milner azt mondta: "Amikor én születtem, az űrverseny kellős közepén voltunk, de ma egy együttműködésen alapuló planetáris vállalkozást indítunk. Egy olyan világként, amely kapcsolatot teremt a galaxissal."
Milner hozzátette, ha a célt sikerül elérni, az "legalább annyit fog elmondani magunkról mint az Alfa Centauriról."
"Az emberiség történetében először leszünk képesek többre annál, hogy bámuljuk a csillagokat. A valóságban is elérhetjük őket," - mondta az orosz befektető.
Bár talán a technológia nem olyan elbűvölő, a projekt átláthatósága azonban igen figyelemre méltó. Milner szerint, aki az egyetlen befektető a Breakthrough Starshot vállalkozásban jelen pillanatban, a kutatás teljes egészében a nyilvánosság előtt fog zajlani, és minden arra hajlandó szakértőt felkérnek, hogy járuljanak hozzá.
Amikor megkérdezték annak lehetőségéről, hogy a Breakthough Starshot vagy egy másik küldetés találhat-e idegen életet az űrben az elkövetkező 20 évben, az asztrofizikus azt mondta, hogy "kevés a valószínűsége... talán."
Hozzátette azonban, hogy a "Kepler misszió (NASA obszervatórium) felfedezései arra utalnak, hogy egyedül a mi galaxisunkban több milliárd lakható bolygó van, és legalább százmilliárd galaxis létezik a látható univerzumban. Így valószínűnek látszik, hogy mások is vannak odakint."
De ha rátalálunk az idegenekre "reménykedjünk, hogy ők nem találnak meg minket," - tette hozzá Hawking a rá jellemző humoros módon.
RT