A csernobili atomerőműben 1986-ban történt robbanássorozat katasztrofális eseményeket indított el, amelyek hatása még ma is érezhető.
Az erőműben bekövetkezett katasztrófa továbbra is az egyik legsúlyosabb feljegyzett nukleáris baleset, amely április 26-án elpusztította a létesítmény 4-es reaktorát, és Ukrajna valamint Fehéroroszország nagy részét káros sugárzásnak tette ki.
Míg a legtöbb embert a csernobili lezárt zónaként ismert 43000 négyzetkilométeres területről evakuálták, az állatok az erősen radioaktív környezetben maradtak.
A Georgia Egyetem kutatóinak egyik új tanulmánya azt sugallja, hogy a vadállomány egyáltalán nem halt ki a mérgező tájon, hanem valójában virágzik.
A kutatócsoport 94 csalival ellátott állomást és 30 távoli kamerát használt, melyeket a Polesky Állami Radioökológiai Természetvédelmi Területen állítottak fel Fehéroroszország erősen szennyezett déli területén.
A zóna túlnyomórészt erdős és elhagyatott mezőgazdasági földekből áll, az emberek nyomát néhány üres falu jelzi.
A 2014. október és november közötti öt hetes időszakban végrehajtott projekt 14 emlős fajt rögzített filmen, 173 állat észleléssel a megfigyelt térségben.
Olyan földről táplálkozó állatokat figyeltek meg, mint az eurázsiai bölény, a vörös mókus, a jávorszarvas, a vaddisznó és a szürke farkas.
A Reuters fotósai a közelmúltban tettek látogatást a zónában, akik szintén dokumentálták az állatokat.
"A tanulmány során szisztematikus módon alkalmaztuk a kamerákat egész Fehéroroszországban a csernobili lezárt zónában, és fényképes bizonyítékokat szereztünk, és ezeket a fotókat mindenki láthatja," - mondta James Beasley a Georgia Egyetem vezető kutatója egy nyilatkozatban. (1)
"Nem találtunk semmilyen bizonyítékot, amely alátámasztaná azt az elképzelést, hogy a populációkat elnyomnák az erősen szennyezett területek."
"Azt találtuk, hogy ezek az állatok nagyobb valószínűséggel találhatók olyan előnyös élőhelyet nyújtó területeken, ahol megtalálhatók a számukra szükséges dolgok, az élelem és a víz."
Bár a tanulmány arra utal, hogy a területen található vadállomány úgy tűnik kiváló egészségnek örvend, konkrét állatokat nem vizsgáltak meg.
A bizonyítékokat Dr. Timothy Mousseau biológus állította össze a Dél-Karolinai Egyetemről, aki korábban rávilágított a madárállomány esetében megfigyelt mutációkra, többek közt daganatokra, szokatlan pigmentációra és agyi rendellenességekre. (2)
2014-ben a tudós azt mondta a New York Timesnak, hogy egyes madárfajok úgy tűnik olyan módon fejlődtek, hogy túléljék a zord környezetet. (3)
A Georgia Egyetem legújabb tanulmányát a Frontiers in Ecology című folyóiratban tették közzé. (4)
Megállapításai ellentmondanak a korábbi vizsgálatoknak, amelyek azt állították, hogy a zónaolvadásból származó radioaktív csapadék, melynek rendbetételéhez 600 ezer munkásra volt szükség, károsította a terület természetes vadvilágát.
(1) - http://news.uga.edu/releases/article/30-years-chernobyl-uga-camera-study-wildlife-abundance
(2) - http://jhered.oxfordjournals.org/content/105/5/704.full
(3) - http://www.nytimes.com/2014/05/06/science/nature-adapts-to-chernobyl.html?hpw&rref
(4) - http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/fee.1227/full
RT