A titokzatos 5000 éves kőgolyók vajon az öt platóni test ismeretének bizonyítékai két és fél évezreddel Platón előttről, mielőtt leírta volna a szabályos testeket? Vagy talán az atomok ábrázolásai több ezer évvel korábbról? Mindez azt jelzi, hogy az ősi emberiség sokkal több tudás birtokában lehetett, mint azt ma hisszük.
Ezek a rejtélyes faragott golyók a 21. század egyik legnagyobb régészeti talányai. A rendhagyó golyókat elsősorban Skóciában, Nagy Britanniában és Írországban találták, és készítésük dátuma a késői neolitikumtól talán a vaskorig nyúlik vissza. A golyók felszínén 3-160 kiálló dudor található, melyek mérete változó. A golyók átmérője viszonylag egységes, körülbelül 7 centiméter, vagyis nagyjából akkorák, mint egy teniszlabda vagy egy kisebb narancs. (1)
Bár a kutatók számos elmélettel próbálták megmagyarázni szerte a világon, eredetüket és céljukat tekintve a történetük továbbra is nagy rejtély a tudósok számára.
Míg a kutatók 160 dudorral rendelkező golyót is találtak, a hat kiálló résszel készült közöttük a leggyakoribb. A matematikusokat úgy tűnik különösen érdeklik a golyók a hihetetlen esztétikai szépségük miatt és főleg azért, mert legtöbbjük az öt platóni test szimmetrikus formájával rendelkezik. (2)
Bár szinte az összes titokzatos golyót Skócia északkeleti régiójában találták, az emberek más környező területeken is találkoztak velük. A pikt szimbólumok hasonlósága miatt kezdetben arra gondoltak, hogy a faragott golyók pikt műtárgyak. (A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. és a 10. század között.) (3) A beszámolók szerint 2015-ig összesen 425 kőgolyót jegyeztek fel, ugyanakkor a kutatók további több száz darab felbukkanására számítanak.
A kutatók három kategóriába sorolták a golyókat, melyeken spirálok, koncentrikus körök és egyenesen karcolt minták találhatók.
http://indavideo.hu/video/Skocia_faragott_kogolyok
Míg a valódi céljuk a mai napig rejtély, számos kutató az öt platóni test ismeretének bizonyítékát látja a faragott gömbökben, melyeket a híres ókori filozófus írt le két és fél ezer évvel később. Ez azt jelentheti, hogy az ősi emberiségnek jóval azelőtt tudomása volt az"öt platóni testről", mint hogy Platón azokat leírta volna. Miközben néhány kőgolyó a platóni testek szimmetrikus tulajdonságait mutatja, hogy valójában mennyire azok, a kutatók széles körében vitatott téma.
Az egyik leginkább elfogadott elmélet azt mondja, hogy a golyókat a megalitikus építkezések során használták. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a rejtélyes golyókat az ősi emberek a megalatikus kövek mozgatásához használták, melyek úgy működhettek, mint egy golyóscsapágy. A szakértők szerint van összefüggés az Aberdeenshire-ben, Skóciában található álló kőkörök és a faragott golyók között.
A kutatók úgy gondolják, hogy a golyók hasonló mérete azt jelzi, hogy együtt használták őket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a hatalmas kőtömbök szállítását. A szakértők szerint lehetséges ezt bizonyítani, mivel a golyókat többnyire neolitikus fekvő kőkörök közelében találták.
Az elmélet tesztelése kimutatta, hogy azon modell, amelyben hosszirányú "talpfák" barázdáiba kis fából készült golyókat helyeztek, rajta egy szállító deszkával, a megalitikus szállítás esetében praktikus lehetett bizonyos helyzetekben. Ez az elmélet, ahogy sok másik a tudósok körében széles körben vitatott, akik nem tudnak megegyezni egy bizonyos magyarázatban.
Más kutatók viszont azt mondják, hogy a kőgolyók egy elveszett ősi tudás tényleges bizonyítékai, ami azt jelzi, hogy az ősi emberiség rendkívül előrehaladott ismeretekkel rendelkezett számos szakterületen, és hogy ezek a golyók valójában atomok ábrázolásai. Mint sok más elmélet, ez is durva elutasításba ütközött az archeológusok és történészek körében.
Az igazság az, hogy a megtalált kőgolyók nagy száma ellenére a kutatók nagyon kevés információval rendelkeznek róluk. A valódi céljuk továbbra is rejtély a tudósok számára, akik csak találgatnak, hogyan és miért alkotott ilyen bonyolult tárgyakat a neolitikus ember. A kőgolyók közül nagyon kevés sérült meg, ami azt jelentheti, hogy a faragott kőgolyók nem voltak használati tárgyak, hanem szimbolikus vagy társadalmi jelentőséggel bírtak a késő neolitikum és a kora bronzkor közösségei számára.
(1) - https://en.wikipedia.org/wiki/Carved_Stone_Balls
(2) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Szabályos_test
(3) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Piktek
Ezek a rejtélyes faragott golyók a 21. század egyik legnagyobb régészeti talányai. A rendhagyó golyókat elsősorban Skóciában, Nagy Britanniában és Írországban találták, és készítésük dátuma a késői neolitikumtól talán a vaskorig nyúlik vissza. A golyók felszínén 3-160 kiálló dudor található, melyek mérete változó. A golyók átmérője viszonylag egységes, körülbelül 7 centiméter, vagyis nagyjából akkorák, mint egy teniszlabda vagy egy kisebb narancs. (1)
Bár a kutatók számos elmélettel próbálták megmagyarázni szerte a világon, eredetüket és céljukat tekintve a történetük továbbra is nagy rejtély a tudósok számára.
Míg a kutatók 160 dudorral rendelkező golyót is találtak, a hat kiálló résszel készült közöttük a leggyakoribb. A matematikusokat úgy tűnik különösen érdeklik a golyók a hihetetlen esztétikai szépségük miatt és főleg azért, mert legtöbbjük az öt platóni test szimmetrikus formájával rendelkezik. (2)
Bár szinte az összes titokzatos golyót Skócia északkeleti régiójában találták, az emberek más környező területeken is találkoztak velük. A pikt szimbólumok hasonlósága miatt kezdetben arra gondoltak, hogy a faragott golyók pikt műtárgyak. (A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. és a 10. század között.) (3) A beszámolók szerint 2015-ig összesen 425 kőgolyót jegyeztek fel, ugyanakkor a kutatók további több száz darab felbukkanására számítanak.
A kutatók három kategóriába sorolták a golyókat, melyeken spirálok, koncentrikus körök és egyenesen karcolt minták találhatók.
http://indavideo.hu/video/Skocia_faragott_kogolyok
Míg a valódi céljuk a mai napig rejtély, számos kutató az öt platóni test ismeretének bizonyítékát látja a faragott gömbökben, melyeket a híres ókori filozófus írt le két és fél ezer évvel később. Ez azt jelentheti, hogy az ősi emberiségnek jóval azelőtt tudomása volt az"öt platóni testről", mint hogy Platón azokat leírta volna. Miközben néhány kőgolyó a platóni testek szimmetrikus tulajdonságait mutatja, hogy valójában mennyire azok, a kutatók széles körében vitatott téma.
Az egyik leginkább elfogadott elmélet azt mondja, hogy a golyókat a megalitikus építkezések során használták. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a rejtélyes golyókat az ősi emberek a megalatikus kövek mozgatásához használták, melyek úgy működhettek, mint egy golyóscsapágy. A szakértők szerint van összefüggés az Aberdeenshire-ben, Skóciában található álló kőkörök és a faragott golyók között.
A kutatók úgy gondolják, hogy a golyók hasonló mérete azt jelzi, hogy együtt használták őket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a hatalmas kőtömbök szállítását. A szakértők szerint lehetséges ezt bizonyítani, mivel a golyókat többnyire neolitikus fekvő kőkörök közelében találták.
Az elmélet tesztelése kimutatta, hogy azon modell, amelyben hosszirányú "talpfák" barázdáiba kis fából készült golyókat helyeztek, rajta egy szállító deszkával, a megalitikus szállítás esetében praktikus lehetett bizonyos helyzetekben. Ez az elmélet, ahogy sok másik a tudósok körében széles körben vitatott, akik nem tudnak megegyezni egy bizonyos magyarázatban.
Más kutatók viszont azt mondják, hogy a kőgolyók egy elveszett ősi tudás tényleges bizonyítékai, ami azt jelzi, hogy az ősi emberiség rendkívül előrehaladott ismeretekkel rendelkezett számos szakterületen, és hogy ezek a golyók valójában atomok ábrázolásai. Mint sok más elmélet, ez is durva elutasításba ütközött az archeológusok és történészek körében.
Az igazság az, hogy a megtalált kőgolyók nagy száma ellenére a kutatók nagyon kevés információval rendelkeznek róluk. A valódi céljuk továbbra is rejtély a tudósok számára, akik csak találgatnak, hogyan és miért alkotott ilyen bonyolult tárgyakat a neolitikus ember. A kőgolyók közül nagyon kevés sérült meg, ami azt jelentheti, hogy a faragott kőgolyók nem voltak használati tárgyak, hanem szimbolikus vagy társadalmi jelentőséggel bírtak a késő neolitikum és a kora bronzkor közösségei számára.
(1) - https://en.wikipedia.org/wiki/Carved_Stone_Balls
(2) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Szabályos_test
(3) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Piktek