Ha minden a tervek szerint halad, a négyüléses repülőgép - amelynek nem kevesebb, mint 75 százaléka kenderből készül és kender alapú bioüzemanyag fogja hajtani - első repülésére most tavasszal kerülhet sor Kitty Hawk-ban, Észak-Karolinában, ahol a Wright testvérek hajtották végre első történelmi felszállásukat a 'Flyer I'-el. Ez az első része Derek átfogóbb elképzelésének, hogy megmutassa az ipari kender sokrétű felhasználhatóságát, és azért választotta a repülőgépet mondjuk a motorkerékpár helyett, mert ez mindenképpen nagyobb figyelmet kelt.
"Sok előnye van a kender felhasználásának," - mondja Kesek, aki korábban egy organikus étterem tulajdonosa volt Ontarioban, majd megalapította a Hempearth nevű céget (1), mely a kender termékek tömeges felhasználásának fejlesztésével foglalkozik. "Ez a repülőgép projekt csak az első kísérlet az ipari kenderrel, és azt tervezzük, hogy számos más felhasználását fogjuk megvizsgálni. Miután hozzájutunk a kender szerkezeti vizsgálatából származó információkhoz, fel fogjuk használni a következő alkalmazáshoz. A csillagos ég lehet a határ."
Keseknek az a meggyőződése, hogy a kender felhasználható a jelenleg üvegszálból épített repülőgépek anyagaként. Ez azért is fontos, mert a kender termelése szén-dioxid semleges, míg az üvegszál gyártása szennyezi a környezetet, különösen az úgynevezett sztirol légkörbe jutásával.
A kendert évszázadok óta használják különféle dolgok készítésére, mint a kötél és a szövet, és kínai feljegyzések szólnak arról, hogy papírt gyártottak belőle már több ezer évvel ezelőtt. Manapság számtalan ipari kenderből készült terméket lehet megvásárolni: ruhát, szappant, olajat, omega-zsírsavban gazdag magjait étrendkiegészítőként és állati takarmányként használják, valamint építési anyagként is szolgál (2). Az Egyesült Államokban forgalmazott kender termékek nagy része Kanadából érkezik, ahol 1992-ben legalizálták az ipari kender termelést.
Az Egyesült Államokban a rossz sajtó áldozata lett a növény, miután a Reefer Madness (3) című propaganda film félelmet váltott ki az országban, és az 1937-es Marihuána adótörvény gyakorlatilag leállította a kender termelését Amerikában annak ellenére, hogy az ipari kender csak töredékét tartalmazza a THC pszichoaktív vegyületnek, mint a Kannabisz, melyet gyógyászati vagy rekreációs célokra használnak. A vegyipari cégek is hozzájárultak a kender betiltásához, mivel komoly versenytársat láttak a műanyagból gyártott termékeikkel szemben. A szabályozáson 1942-ben lazítottak, így a kendert a háborús erőfeszítések támogatására ismét engedték termeszteni, de a termelését 1957-ben ismét betiltották.
2014-ben Obama elnök aláírta a gazdálkodói törvényt (4), amely kivette a kutatási célokra termesztett rostkendert a Szabályozott Anyagok törvényből, így az államok maguk dönthetik el, hogyan kezelik a termelését. Jelenleg 19 állam teszi lehetővé az ipari kender szabályozott előállítását.
Kesek 2014-ben egy amerikai kisrepülőgép gyártó céggel kötött szerződést a gépe megépítésére, ahol a vállalat terveit használva az építőelemeket kender és gyanta panelekből készítik az üvegszál helyett. Ezen kívül olyan céget is keresett, amely megbízható kender bioüzemanyag előállítását vállalta, amit a repülőgéphez fognak használni. Kesek szándékában áll a repülőgép szabadalmát nyílttá tenni, idézve Richard Brensont és Elon Muskot, akik óriási hatással voltak rá, és Muskhoz hasonlóan, aki kiadta a Tesla autó szabadalmait, szeretné ösztönözni az iparág növekedését.
(1) - http://hempearth.net/
(2) - http://www.americanlimetechnology.com/what-is-hempcrete/
(3) - https://en.wikipedia.org/wiki/Reefer_Madness
(4) - http://www.ncsl.org/research/agriculture-and-rural-development/state-industrial-hemp
(5) - http://www.lotuscars.com/engineering/eco-elise
Outside Magazine