A Wayne Madsen Report-nak mondta el az akkori elnöknek, Ronald Reagan-nek hosszú ideig dolgozó nemzetbiztonsági tanácsadó, hogy a First Lady Nancy Reagan azt mondta a Fehér Ház személyzetének, hogy "Soha többé nem akarom látni Bushékat újra." (1)
A megjegyzést azután tette, hogy a Bush család barátja John Hickley megpróbálta meggyilkolni Reagant 1981. március 30-án, néhány héttel az elnöki beiktatását követően. Nancy Reagan láthatóan meg volt győződve arról, hogy az alelnök George H. W. Bush és Barbara Bush valamilyen módon kapcsolódnak a merénylethez.
Hinckleyt, akit elmebetegség miatt nem találtak bűnösnek, a Szent Erzsébet elmegyógyintézetbe zárták be Washington D.C.-ben.
A Wayne Madsen Riport azt is megtudta, hogy Reaganék nem akartak részt venni egy 1980-as republikánus jelölésben (elnök és alelnök) sem George H. W. Bush-al, sem Gerald Ford korábbi elnökkel.
Fordot azért utasították el, mert Reaganék rájöttek, hogy Ford terve az volt, hogy mint egy "társelnökként" akarta kormányozni az országot az egykori államtitkár Henry Kissingerrel mint újbóli államtitkárral, Ford egykori vezérkari főnökével Dick Chaneyvel mint védelmi miniszterrel, és Alan Greenspannel mint pénzügyminiszterrel. Bush sem volt kívánatos a Reagan elleni támadásai miatt az előválasztások alatt Reagan gazdaságpolitikájával kapcsolatban.
Reagan megvetette az olyan embereket, mint Bush és más keleti parti republikánusokat, akik Ford alelnöksége és Nelson Rockefeller egykori New York-i kormányzósága alatt politikai pályán voltak. Bár Rockefeller 1979-ben meghalt, befolyása a Republikánus Nemzeti Bizottságban továbbra is érezhető volt olyan republikánusok révén, mint Bush, Ford és Kissinger. Reagan érezte, hogy a keleti parti "intézményi" republikánusok megrendeléseiket a Trilaterális Bizottságtól és a Külkapcsolatok Tanácsától kapták.
Reagan személyesen ugyanazt az embert részesítette előnyben alelnöknek, akit 1976-ban választott volna, akit már jelölt, Richard Schweiker pennsylvaniai szenátort. Bár Schweiker mérsékelt és liberális republikánus volt, Reagan nem csak kedvelte őt, de úgy érezte, hogy ésszerű választás lenne, mint alelnök.
Bushék számára azonban Schweiker egy rémálom lett volna. Schweiker a demokrata szenátor Frank Church féle eseti bizottság tagja volt, amely a kormányzati működést vizsgálta a hírszerző tevékenységekben, mely arra a következtetésre jutott, hogy a Warren Bizottság vizsgálata John F. Kennedy meggyilkolásában annyira hiányos volt, hogy újabb vizsgálatra van szükség az 1963-as dallasi merénylettel kapcsolatban. Schweiker 1976-ban azt mondta a CBS egyik műsorában, hogy úgy hiszi, a CIA és az FBI hazudott a Warren Bizottságnak, és Kennedy meggyilkolásának eltusolása Lyndon Johnsonig ér a Fehér Házban.
Bush és a CIA számára Schweiker, aki az alelnökséget mint bázist használta volna a dallasi gyilkosság újabb vizsgálatára az 1980-as években határozott fenyegetést jelentett. Bush, Cheney és Ford, az utóbbi tagja volt a Warren Bizottságnak a Republikánus Nemzeti Bizottság nyomására elutasította Schweikert.
Reagan csak egy viszonylag alacsony pozícióba nevezte ki Schweikert az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások minisztereként, amit 1983-ig töltött be. Schweikernek fagyos volt a viszonya Bush alelnökkel ebben az időszakban, és szorosabb kapcsolatot tartott fenn Tip O’Neil házelnökkel, a Massachusettsi demokratával és a Kennedy család barátjával.
Nancy Reagan ellenséges magatartása Bushékkal szemben a temetésén is látható volt. Minden élő First Lady jelen volt Nancy Reagan temetésén egy kirívó kivételell, Barbara Bushal.
(1) - http://waynemadsenreport.com/articles/20160426
Infowars