Az ESO (Európai Déli Obszervatórium) (1) hatalmas teleszkópjáról készült képek úgy néznek ki, mintha valamelyik tudományos fantasztikus filmből látnánk egy jelenetet. Az ESO Paranal Obszervatórium teleszkópjának (VLT) kupoláját négy erőteljes lézersugár hagyja el egyenesen a Föld atmoszférájába hatolva. Ezek a lézerek azonban nem "Csillagok háborúja"-szerű szuperfegyverek, hanem valójában a csillagászat élvonalát jelentik, amely lehetővé teszi az asztronómusok számára a kozmoszra történő példátlanul tiszta kilátást.
Április 26-án próbálták ki először a négy lézerből álló szerkezetet (4LGSF) a Paranal létesítményben, a legerősebb adaptív optikai rendszert a bolygón. Az adaptív optikát olyan földi obszervatóriumokban használják, ahol a légkör egy rétegén keresztül kell megfigyelniük. A Föld légköre elhomályosíthatja az univerzum látványát a földről, a dinamikus légköri folyamatok turbulenciát és párát kelthetnek a felső atmoszférájában. Ennek az elhomályosító hatásnak a kiegyenlítésére lézereket használnak, hogy mesterséges "vezető csillagokat" hozzanak létre a légkör felső részében. (2)
A VLT új adaptív optikai rendszere esetében négy 22 Wattos lézersugarat lőnek ki az égre. Amikor a lézersugarak a magas légkörben nátrium atomokkal találkoznak, ezek az atomok világítani kezdenek, hamis csillagokat létrehozva. Ezeket a fénypontokat használja ezután a teleszkóp, hogy közvetlenül megmérje a turbulencia mértékét a felső légkörben. Ez az információ aztán visszakerül a távcső automatizált rendszereibe, hogy manipulálják a teleszkóp elsődleges tükrét, ellensúlyozva a légköri zavarokat. A légköri zavarok semlegesítésével az obszervatórium egy élesebb és pontosabb képet kap a távoli csillagokról és galaxisokról.
(1) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Európai_Déli_Obszervatórium
(2) - http://www.eso.org/public/news/eso1613/?lang
Discovery