Boote saját családjával kezdi a történetet - nagyapja a műanyag korai úttörője volt. Ahogy egy műanyaggal szennyezett parton áll, Boote felteszi a kérdést, hogy most vajon mit szólna a nagyapja ehhez az anyaghoz, ami annyira lenyűgözte, ha ezt látná. Ez emlékeztet bennünket a műanyag kérdés bonyolultságára (hogyan lehet valaki egy várátömlesztéshez használt műanyag zacskótól rosszul?), és hogy milyen hihetetlenül gyors a műanyagok fejlesztése és terjedése (és a műanyag szennyezés).
A film során Boote bevezet bennünket a műanyag fejlesztési folyamataiba, de csak bizonyos mértékig. Az ipari titkok, szabadalmaztatott technológiák és a versenyképes iparágak azt jelentik, hogy a műanyaggyártás eszközei és anyagai már nem annyira publikusak, átvitt értelemben ugyanúgy láthatatlanok, ahogy a globális műanyag szennyezés okozta kémiai változások a testünkben és az ökoszisztémában.