Az orosz-török kapcsolatok egyértelműen új szakaszba léptek. A hűvös hangulatot az orosz-török kapcsolatokban láthatóan fokozatosan felváltja az enyhülés, ahogy a két ország államfője szemtő-szembe találkoznak egymással.
"Ez egy történelmi látogatás lesz, egy új kezdet. A tárgyalások Vlagyimir barátommal új fejezetet nyitnak a kétoldalú kapcsolatokban," - mondta Erdogan elnök Putyinnal történt találkozása előtt.
A napirend középpontjában a politikai és gazdasági kapcsolatok helyreállítása áll, valamint, hogy megoldást találjanak a szíriai válságra. Oroszország eltökélt szándéka, hogy továbbra is támogatja a demokratikusan megválasztott szíriai elnököt. Erdogan ma már úgy tűnik, hogy nem bánja ezt az elképzelést.
"Oroszország részvétele nélkül lehetetlen megoldást találni Szíriában," - mondja jelenleg Erdogan.
A NATO csúcsot Varsóban július elején (Erdogan jelenlétével) sokan úgy üdvözölték, mint egy győzelmet, ahogy az egyesült NATO "felállt" az "agresszív" Oroszország ellen.
Ma a NATO-tag Törökország egyértelműen kelet felé halad, miközben az Oroszországgal fennálló közös érdekeit hangsúlyozza. A nyugat és a NATO számára ez extra geopolitikai nyomást okozhat, írta Jonas Gummesson mai vélemény cikkében a Svenska Dagbladet című svéd folyóiratban. (1)
Gummesson szerint egy NATO léptékű szervezet konszenzusos döntéseket igényel minden szinten. Törökország közeledése az "agresszív" Oroszországhoz alááshatja a NATO egységét, és korlátozza a szövetség védelmi képességét egy szigorított biztonsági módban, amely veszélyezteti többek között a balti régió biztonságát, beleértve az el nem kötelezett Svédországot, amely a NATO mögé lopakodik.
Gummesson végül hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy Törökország NATO szövetséges és kilátásai vannak az EU tagságra, jelenleg már dialógus partnere a hatalmas Shanghai Együttműködési Szervezetnek Oroszországgal és Kínával, mint domináns államokkal együtt. A megerősített együttműködés kérdését korábban már tárgyalták, melyet újra meg lehet kezdeni bármikor. Tekintettel a legújabb fejleményekre, ez az elképzelés vonzóbbnak tűnhet Erdogan számára, mint a nyilvánvalóan elérhetetlen EU-tagság.
Erdogan és Putyin orosz elnök utoljára a G20 csúcson találkozott Törökországban, Antalyaban tavaly november közepén. Mindössze egy héttel ezt követően diplomáciai fiaskóra került sor, miután Törökország lelőtt egy orosz vadászgépet Szíria felett, majd ezt követően a két ország közötti kapcsolatok elhidegültek.
Június végén Erdogan bocsánatot kért Putyin elnöktől, melyet az orosz fél kezdetektől megkövetelt. Erdogan az incidenst "nem szándékos"-nak nevezte, és egy telefonos beszélgetés során hangsúlyozta, hogy Oroszország egy "stratégiai partner", és "baráti kapcsolatokra" hívott fel a jövőben.
A július közepén kirobbant katonai puccsot követően kiéleződött a helyzet Törökország és Európa, valamint az Egyesült államok között. A letartóztatási hullám, a nyílt vádak a puccsban való amerikai részvétel miatt, és a kétes kijelentések a halálbüntetéssel kapcsolatban csak táplálták a nyugat gyanúját a török elnök szándékait és törekvéseit illetően. A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy az EU Törökországtól függ a menekültválság tartós kezelésében, miközben aamerikai harci gépek török légitámaszpontokat használnak az ISIS terroristák ellen irányuló harcban.
(1) - http://www.svd.se/toppmotet-mardrom-for-europa-och-usa/om/varlden
Sputnik