Cavusoglu azt mondja, hogy Ankara aggodalommal veszi tudomásul, hogy a NATO alig mutat hajlandóságot a Törökországgal való együttműködésre, amely tagja a szövetségnek.
"Úgy tűnik számunkra, hogy a NATO tagok kitérő módon viselkednek olyan kérdésekben, mint a technológiák cseréje és a közös beruházások. Törökország fejleszteni kívánja saját védelmi iparát és erősítené védelmi rendszerét," - mondta az interjúban.
"Ebben az értelemben, ha Oroszország ezt érdeklődéssel kezelné, készek vagyunk megfontolni az ezen ágazatban való együttműködés lehetőségét," - mondta Cavusoglu, amikor az orosz védelmi szférával való közös tevékenység eshetőségéről kérdezték.
Ez volt Cavusoglu legerősebb szemrehányása a NATO felé a mai napig. Az Anadolu hírügynökségnek adott egyik augusztus 10-i interjúban azt mondta, hogy Törökországnak és Oroszországnak létre kellene hoznia egy közös katonai, hírszerzési és diplomáciai mechanizmust, miközben hozzátette, hogy a kapcsolatok a NATO-val nem olyan kielégítőek, mint szerette volna.
"Törökország együtt akart működni a NATO-val eddig a pontig," - mondta. "De a kapott eredmények nem elégítenek ki bennünket. Ezért természetes, hogy más lehetőségeket is figyelembe veszünk. Ezt azonban nem látjuk egy NATO ellenes lépésnek,"- mondta az Anadolunak.
Eközben, egy héttel ezelőtt a török nagykövet Umit Yardim azt mondta Oroszországban, hogy a NATO-nak nincs joga diktálni a külpolitikát Ankara számára.
"A NATO semmilyen módon nem korlátozhatja a kapcsolatainkat más országokkal... Ez azt jelenti, hogy a NATO-nak nincs joga feltételeket diktálni, és megmondani, hogy kikkel találkozhatunk és kommunikálhatunk és kikkel nem," - mondta Yardim augusztus 11-én, idézte a Ria Novosti.
A Törökország és Oroszország közötti kapcsolatok felmelegedése, mely korábban megszakadt, miután egy török harci gép lelőtt egy orosz vadászgépet Szíria fölött tavaly novemberben, aggodalommal töltötte el a nyugatot.
Cavusoglu korábban arra is rámutatott, hogy egyre nagyobb a harag Törökországban annak felismerése nyomán, hogy az EU és az USA eddig csak csekély támogatást mutatott Ankara irányába a Recep Tayyip Erdogan elleni július 15-i puccskísérletet követően.
Törökországot az Egyesült Államok azzal is felháborította, hogy megtagadta Fethullah Gülen imám kiadatását, aki Ankara szerint a puccskísérletet megszervezte.
A török kormány azt akarja, hogy Gülen, aki önként vállalt száműzetésben él Pennsylvaniában otthon bíróság elé álljon, de Washington ezt többször is visszautasította. Az Egyesült Államok azt mondja, hogy egyértelmű bizonyítékokra van szüksége arra vonatkozóan, hogy kapcsolat van Gülen és a puccskísérlet között, mielőtt megfontolják Törökország kérését.
Cavusoglu a Sputnik hírügynökségnek adott interjúban azzal vádolta a nyugatot, hogy Törökországot és Oroszországot "másodrangú országokként" kezelik egyszerűen azért, mert nem néznek szemtől-szembe.
"Úgy tekintenek Oroszországra és Törökországra, mint másodrangú országokra, és fel vannak háborodva, hogy ezek a másodrangú országok kritizálni merik őket... Ezért szembesülve Erdogan és Putyin elnök nyíltságával és rugalmasságával nagyon idegesek és nyugtalanok," - mondta Cavusoglu.
Cavusoglu kritikája nem korlátozódik csupán a NATO-ra, de közben sortüzet zúdított a nyugat felé mondván, hogy nagymértékben felelősek az ukrán válságért.
"Nézzük meg, mi történt Ukrajnában," - mondta a Sputniknak. "Folyton fenyegették az országot és arra kényszerítették, hogy válasszanak köztük és Oroszország között. Ezek a lépések teljesen hiábavalóak. Ami Ukrajnában történik, az tükrözi a fő problémát a térségben."
A török diplomata ezzel szemben azt mondja, hogy Ankara békét akar a Fekete-tenger térségében, és nem kívánja, hogy a feszültség epicentruma legyen. Minden felet arra kért, hogy próbálják megtalálni a békés rendezést és azt mondta, hogy szükség lehet az Oroszország és a NATO közötti fokozottabb párbeszédre.
"Nem kellene, hogy bárkit fenyegetés érjen a régióban, sem Törökországot, sem Oroszországot és senki mást," - mondta Cavusoglu.
A miniszter szerint az Oroszországgal való párbeszéd szüksége nyilvánvaló volt a legutóbbi NATO csúcson. "Véleményem szerint az összes létező probléma párbeszéden keresztül megoldható," - tette hozzá.
A török külügyminiszter rámutatott, hogy Törökország az egyetlen NATO-tag, amely nem védelmezi az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, miközben hozzátette, hogy a nyugati kísérletek, hogy megijesszék Moszkvát a büntető intézkedések bevezetésével, sikertelenek voltak.
Azt is megjegyezte, hogyan próbálta a nyugat megalázni Oroszországot a 2014-es Szocsi téli olimpia során, miközben folyamatosan a nemi kisebbségeket érintő jogok témáját hozták fel.
"Nem lehet hátat fordítani egy ilyen óriási és kiváló hatalomnak, mint Oroszország csak egyetlen kérdés miatt," - mondta hozzátéve, ha egy kapcsolat ennyire alacsony szintre süllyed, "abból semmi konstruktív nem lehet."
RT