A német kormány határozottan szakított a kazár maffiával, és elrendelte polgárai számára, hogy halmozzanak fel 10 napra elegendő sürgősségi élelmiszer ellátmányt, felkészülve egy függetlenségi háborúra, CIA és MI6 források szerint. Ezen kívül a német kormány 600,000 milícia tagot mozgósít, felkészülve erre a háborúra, a források szerint.
A kiváltó oka ennek a mozgósításnak a kazárok irányította amerikai kormány azon kérése volt Németország számára, hogy fogadjon el egy hatalmas hamis zászlós támadást az ország területén ürügyként a totalitárius kazár uralom érdekében. A németek úgy döntöttek, hogy ezt a kérést elutasítják, és inkább szövetkeznek az oroszokkal és eredményesen csatlakoznak az Egyesült Királysághoz és Törökországhoz egy nyugati vezetésű lépésként a kazárok kontrollálta amerikai kormány ellen, értettek egyet a források.
Ezt az információt egy sor német kormányzati nyilatkozat is megerősítette, melyek a vállalati médiában voltak láthatók. Ezek közé tartozik a bejelentés a sürgősségi élelmiszer ellátási kérelemről, egy nyilatkozat a német külügyminisztertől, hogy Németországnak együtt kell működnie Oroszországgal, és egy másik nyilatkozat a gazdasági minisztertől, hogy az amerikai kazárok által vezetett TTIP kereskedelmi megállapodás kútba esett.
A német lépés csak egy nyitó sortűz, ami várhatóan egy döntő kampány lesz, hogy véget vessenek a kazár irányításnak nyugaton és a megmaradt rabszolga országokban. Hasonló lépéseket várnak számos országban, ahogy a kazár maffia elleni végső őszi támadás teljes gőzerővel megindul. Ahogy a lavinahatás folytatódik, a szemünket rajta tartjuk többek közt Franciaországon, Japánon, Törökországon, Szaúd-Arábián és Brazílián az elkövetkező hónapokban.
Egy másik egyértelmű jele, hogy a dolgok nem a megszokott módon folynak az a tény, hogy a kazár elnökjelölt Hillary Clinton túlságosan fél attól, hogy valódi emberekkel találkozzon, és elkezdtek zöld képernyőt használni, hogy felvegyék kampányának előadásait.
Ennek oka, hogy azok az emberek, akik a Fehér Sárkány Társaság által közzétett fejpénz listáján szerepelnek, egytől egyig eltűnnek a nyilvánosság elől. Ez azért is van, mert az ő tömeggyilkos Bush/Clinton/Rockefeller maffia főnökeit a világ ébredő nyilvánosságának hatalmas része gyűlöli.
A kínaiak a maguk részéről Hillaryval kapcsolatban már feladták, és mivel a Republikánus jelölt Donald Trumpot sem igazán szeretik, most egy radikálisabb lépést fontolgatnak. Meghívták Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt egy kínai látogatásra a nagy szeptember 4-5-i G20 találkozó előtt, melynek Kína ad otthont. Ázsiai titkos társasági források szerint a kínaiak meg fogják kérdezni Trudeau-t, hogy érdekelné-e egy mexikói/amerikai/kanadai észak-amerikai szövetség vezetői szerepe.
Nem világos azonban, hogy mennyire ismeri a valóságot Trudeau. A kanadai vállalati sajtó az amerikai partnereit szajkózza mint a New York Times, nyílt hazugságokat tényként bemutatva. Az ő világképükben nem a szaúdiak és a Bush/Clinton szövetségeseik voltak, akik szarin gázt használtak Szíriában, hanem "Aszad diktátor" (nem számít, hogy őt egy nemzetközileg megfigyelt szavazáson választották meg).
Az ő világképükben Oroszország valamint Vlagyimir Putyin is egy gonosz diktátor, aki betört a Krím-félszigetre. Ugyanez a sajtó tartja fenn azt a világnézetet, hogy Hillary Clinton az ésszerű status quo jelölt, és hogy Donald Trump egy őrült mániákus, aki nem kerülhet hatalomra.
Ezen sorok írójának édesanyja, aki kanadai újságokból és a Kanadai Műsorszóró Vállalattól (CBC) kapja az információit, ezen vonalak mentén kialakult nézettel rendelkezik. Robert Fulford, egy kiemelkedő kanadai író (nem közvetlen rokona e sorok írójának) például írt egy szerkesztői cikket a kanadai sajtóban, amely ugyancsak ezzel a világnézettel azonosul. Tehát nagyon is lehetséges, hogy Trudeau túl agymosott ahhoz, hogy megértse a történelmi lehetőséget, melyet az ázsiaiak fognak felkínálni neki.
Mindenesetre a kínaiak megpróbálják a legtöbbet kihozni a G20 találkozóból, melynek ők lesznek a házigazdái. Meghívtak olyan országokat is, melyek nem tagjai a G20-nak, hogy részt vegyenek, valamint magas rangú európai vezetőket annak jeleként, hogy nagy változásokat fognak sürgetni, melyekre szükség van a bolygó működése szempontjából. A találkozó a világ központi bankjainak több hónapos összehangolt USA államkötvény értékesítése után következik. Ezúttal egyértelmű, hogy az ázsiaiak nem hagyják, hogy a szokásos bűnözők vegyék át a hatalmat, miután az Egyesült Államok vállalati kormányának csődtárgyalásai befejeződtek.
A Federal Reserve Board tulajdonosai a maguk részéről egy halálos spirálba vannak zárva. Nyomtatják a saját fiat pénzüket, hogy részvényeket és vállalati kötvényeket vegyenek, melyeket a saját vállalataik bocsájtottak ki. Ez olyan, mint egy kígyó, amely lenyeli a saját farkát. Mindenki más, köztük a becsületes ódivatú nyugdíjalap-menedzserek és más intézményi befektetők elkerülik az egész pöcegödröt, amivé az USA pénzügyi piacai váltak.
Ez az igaz oka annak, hogy a Fed elnöke Janet Yellen a kamatok emelésére utalt a múlt héten. Ha mégis megpróbálják felemelni a kamatlábakat, akkor az pont az ellenkező hatást fogja kiváltani, mint amit várnak, mert ez a kétségbeesés látható jele lesz, nem az erőé.
Még a japán nemzeti nyugdíjpénztár több mint 100 milliárd dollárjának kifosztása sem elég, hogy segítsen ezeknek a bűnözőknek, hogy birodalmuk fizetőképességét megőrizzék. A helyzet aggasztóvá vált Jacob Rothschild azon figyelmeztetésével, hogy a központi bankok rendszere, melyek létrehozásában családja fontos szerepet játszott, rendszerhiba felé halad.
A Rand Corporation, egy háborús uszító neokon agytröszt azzal reagált a helyzetre, hogy azt mondta, hogy az USA-nak inkább előbb kellene hadat üzennie Kínának, mint később. Ezzel a felhívással azonban mintegy 10 évet elkéstek. Abban az időben a Pentagon szimulációkat futtatott egy Kínával vívott háborúról, és az eredmény mindig ugyanaz volt, a vesztes szabadjára engedne egy nukleáris háborút, és a következménye az lenne, hogy a világ népességének 90 százaléka meghalna, és a bolygó északi féltekéje lakhatatlanná válna. Ugyanez az oka annak, hogy az ázsiaiak sem fognak tenni semmi arrogánsat, amely belehajszolná a hadiipari komplexumot, hogy a kölcsönös és biztos pusztítást válassza.
Helyette a katonai ipari komplexum okos része azon kényszerítő érv mentén foglalkozik a helyzettel, hogy a kazár uralmat nem akarjuk felváltani a kínai totalitarizmussal. A japánok, koreaiak, indonézek, vietnámiak, indiaiak és mások is megértették ezt az érvet, akárcsak a kínaiak.
A Közel-Keleten a Pentagon betartja az oroszokkal kötött alkut, hogy a befolyási övezeteket az Eufrátesz folyó mentén osztják fel, az oroszok kapják meg tőle nyugatra, az amerikaiak pedig keletre. A törökök is ennek mentén haladnak.
A régióban most is folyik a harc az olajtársaságoknak dolgozó zsoldosok ellen, melyeket továbbra is a Clinton/Bush/Rockefeller maffia ellenőriz. Az izraeliek is rájöttek erre, és meghívták az oroszokat, hogy próbáljanak segíteni nekik megtalálni a békét a szomszédaikkal. Ez azt fogja jelenteni, hogy feladják messiási téveszméiket, hogy Jeruzsálemből uralkodjanak a világ felett, és tisztességes alkut fogadnak el a palesztinokkal és másokkal. Már nem rendelkeznek szuper hatalommal, hogy háborúba manipulálják őket, és ezért meg kell tanulniuk alázatosnak lenni.
Benjamin Fulford
Benjamin Fulford tudósítóként dolgozott Japánban a Knight Ridder, az International Financing Review, a Nihon Keizai Shimbun angol kiadásánál, és a South China Morning Post számára, mielőtt a Forbes magazinhoz került, ahol ő volt az ázsiai iroda vezetője 1998 és 2005 között. Oknyomozó riportjait botrányok követték a japán kormányban és az üzleti világban. Miután elhagyta a Forbes-ot, egy könyvsorozatot írt japán nyelven, melyek közül néhány bestseller lett, majd elkezdett az interneten is publikálni.