De nem ez a helyzet a japán mérnök számára, aki úgy véli, hogy ezek az erőszakos természeti erők megoldanák Japán zöld energia problémáit. Shimizu ugyanis feltalálta a világ első tájfunturbináját, ami nem csupán ellenáll egy trópusi ciklon hihetetlen erejének, hanem egyenesen kihasználja azt.
Egy kifejlődött tájfun olyan szintű kinetikus energiát termel, ami "körülbelül egyenlő a világ elektromos áramot előállító kapacitásának a felével" az Atlanti Oceanográfiai és Meteorológiai Laboratórium szerint. Egyetlen tájfun energiája 50 évre el tudná látni Japánt elektromos árammal Shimizu szerint.
http
Egy korszak vége
A 2011 márciusában bekövetkezett fukusimai atomerőmű-baleset előtt a nukleáris energia várhatóan 60 százalékát adta volna Japán elsődleges energiaforrásának 2100-ig. De a pusztító földrengés és szökőár, amely 19 ezer embert ölt meg, nukleáris katasztrófát okozott, és ezek a tervek kisiklottak. Ma Japán energiaszükségletének 84 százalékát importálja, és sok atomreaktora van nyugalmi állapotban, mivel az ország távol tartja magát ettől az energiaforrástól.
A szélenergia hasznosítására tett kísérletek jórészt sikertelenek.
"Japán évtizedeken át az európai stílusú szélturbinákat használta, melyeket nem tájfun zónákra terveztek, és alapos megfontolás nélkül telepítették őket, melyek a legtöbbször tönkrementek," - mondja Shimizu.
A 2013-as Usagi tájfun során például nyolc turbina dőlt össze Kína Honghaiwan szélerőművében, Kuangtung keleti részén, és további nyolc sérült meg. Következésképpen a napenergia sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a japán kormány részéről, és a napelemek ma már nem nyújtanak szokatlan látványt a városi lakások esetében.
"De energia szempontjából Japán sokkal nagyobb szélenergiával rendelkezik, mint a napenergia, csak nem hasznosul," - mondja Shimizu.
Az országon 2016-ban hat tájfun söpört végig.
"Japánnak megvan a lehetősége, hogy szél nagyhatalommá váljon," - mondja Shimizu.
http
A következő szuperhatalom
Shimizu 2013-ban otthagyta munkahelyét, és létrehozta a Challenergy nevű zöld technológiai céget, és elnyert egy finanszírozást egy olyan szélturbina kifejlesztésére, amelyet nem zúz darabokra egy tájfun. Shimizu és csapata két alapvető változtatást hajtott végre a hagyományos szélturbinák tervezéséhez képest. Először is egy függőleges tengelyt terveztek, amely képes ellenállni Japán kiszámíthatalan szélviszonyainak. (1)
Ezután beépítették a Magnus-effektust - az oldalirányú erőt, ami miatt egy forgó tárgy eltér az egyenes úttól, mint a büntetőrúgás során a fociban, ahogy csavarodik a labda. A Magnus-effektus példátlan szintű ellenőrzést biztosít a turbinalapátok esetében. A központi rúd meghúzásával a mérnök beállíthatják a lapátok sebességét, hogy biztosan ne váljanak iránythatalanná egy vihar során.
Amikor a Challenergy 2015 júliusában szimulálta a találmányt, 30 százalékos hatásfokot értek el. A propeller hajtású szélturbinák általában elérik a 40 százalékos hatásfokot, de nem működnek tájfunban. Az első prototípust júliusban telepítették Okinawán. A challenergy csapatának most nincs másra szüksége, mint hogy a valós életben egy tájfun alatt is tesztelhessék az alkotásukat.
(1) - https://challenergy.com/en/
(2) - http://edition.cnn.com/2016/09/27/asia/typhoon-catchers-japan-challenergy/