A 40 éves szerződés 1,23 milliárd euró értékű, melyet a Fraport AG nyert el, mely jelenleg a frankfurti repülőteret is működteti.
A repülőterek nem az egyetlenek, melyeket Görögország most értékesít. Egyéb utazási csomópontok, mint a kikötők és a vasutak, a nemzeti lottó, a vízművek, sőt még szigetek is eladásra kerülnek.
A privatizáció része a hitelezői igényeknek, hogy biztosítsák az eladósodott ország harmadik szanálását. Mindez ellenkezik Alexis Ciprász választások előtti ígéreteivel, amikor azt mondta, hogy nem adják magánkézbe az ország infrastruktúráját. Az ötletet erősen ellenezte a Syriza baloldali platform, mely azzal vádolja a koalíciót (most már csak múlt időben, mert a görög miniszterelnök lemondott és új választásokra kerül sor), hogy "átadja" a közjavakat.
A 86 milliárdos mentési célú kölcsön ahhoz szükséges Görögországnak, hogy az eurózónában maradjon anélkül, hogy az ország elmulasztaná fizetni az adósságait. Athénnak egy 3,2 milliárd eurós törlesztése volt az Európai Központi Bank felé augusztus 20-án, és 1,5 milliárd eurót kell visszafizetnie az IMF-nek szeptemberben.
Míg a német parlament, a Bundestag támogatta a görög mentőcsomagot szerdán 454 igen szavazattal, most az IMF-en a sor, hogy döntést hozzon. A Nemzetközi Valutaalapnak még el kell döntenie, hogy részt vesz-e a harmadik mentőcsomagban. Az alap már többször mondta, hogy a görög államadósság fenntarthatatlan, és figyelmeztettek, hogy a harmadik szanálás nem fogja megmenteni Görögországot a pénzügyi összeomlástól. Felhívták továbbá az európai hitelezőket, hogy írják le a hatalmas mennyiségű görög adósság egy részét, vagy adjanak az országnak egy 30 éves türelmi idő, ha azt akarják, hogy visszafizessék a pénzt.