1971-ben a Rózsakeresztes Egyiptomi Múzeum Kaliforniában (1) egy lezárt ókori egyiptomi koporsót kapott, amely egy magas státuszú egyiptomi férfi jól konzervált múmiáját tartalmazta. Több, mint két évtizeddel később egy kutatócsoport megdöbbentő felfedezést tett - a múmián fejlett műtéti eljárás bizonyítékait találták, melyet mintegy 2600 évvel ezelőtt végeztek el rajta. A múmia bal térdében egy több mint 20 centiméter hosszú fém ortopédiai tüskét fedeztek fel, amit olyan fejlett biomechanikai alapelvek alapján helyeztek be, hogy a tudósok kezdetben nem is tudták azt megkülönböztetni egy modern eljárástól.
A balzsamozási eljárás elemzése során kiderült, hogy "Usermontu" egy felső osztályba tartozó egyiptomi férfi volt, aki az Egyiptomi Új Királyság idejében élt az időszámításunk előtti 16. és 11. század között. Mumifikálódott maradványa 1,5 méter magas és vörös haj nyomai találhatók rajta.
Megdöbbentő felfedezés
1995 augusztusában C. Wilfred Griggs, a Utahban található Brigham Young Egyetem professzora és egy szakértő csoport röntgen felvételeket készített hat múmiáról, melyek a San Jose-i Rózsakeresztes Egyiptomi Múzeumban voltak megtalálhatók egy előadáshoz, melyet ott tartott, többek között Usermontu múmiájáról. Meg voltak döbbenve, amikor a röntgen felvételekből kiderült, hogy az egyik múmiának egy 20 centiméteres fém tüske van a bal térdében.
Ősi vagy modern?
A Brigham Young Egyetem arról számolt be, hogy egyedül a röntgen felvételekből lehetetlen volt látni, hogy a fém implantátum régi volt-e. Ezért Griggs professzor úgy hitte, hogy a fémet a modern időkben helyezhették bele, hogy hozzáillesszék a lábát a testéhez.
"Akkor azt hittem, hogy a csap modern volt. Arra gondoltam, hogy meg tudjuk határozni, hogyan helyezték be a tüskét a lábba, és még azt is kitalálhatjuk, hogy mikor ültették be a csontba," - mondta Griggs az egyetem által kiadott jelentésben. "Arra gondoltam, hogy érdekes lábjegyzet lenne azt mondani, hogy 'Valaki vett egy ősi múmiát és egy modern tüskét helyezett bele, hogy összetartsa a lábát.'"
A rejtély feltárása
Annak érdekében, hogy megvizsgálják az implantátumot, Griggs, Dr. Richard T. Jackson ortopéd sebész Provóból és Dr. E. Bruce McIiff vezető radiológus a Utah-völgyi Regionális Orvosi Központból gondosan belefúrtak a csontba, hogy hozzáférjenek egy apró kamerával, hogy megvizsgálják a csapot és mintát vegyenek a csontból és a fémből.
A tudományos csoport ősi szerves gyanta nyomait találta, ami hasonló a modern csontcementhez, valamint ókori zsírok és textíliák nyomait fedezték fel, ami szilárdan a helyén tartotta. A kierjedt vizsgálatok során megállapították, hogy a fejlett eljárást az ősi időkben végezték el, mintegy 2600 évvel ezelőtt.
Fejlett ortopédiai műtét
A kutatócsoportot megdöbbentette, hogy a tüske szinte a maival megegyező kialakítású, amit manapság készítenek a csontok stabilizálására.
"Lenyűgözött bennünket a képesség, hogy miképpen tudtak létrehozni egy ilyen csapot olyan biomechanikai elvek alapján, melyeket napjainkban használunk, például merev csont rögzítésére," - mondta Dr. Richard Jackson. "Ez jóval túlmutat azon, amit ettől az ősi időszaktól elvártunk".
Az egyetem arról számolt be, hogy a csap "egy dugóhúzó formájában keskenyedik, ahogy belép a combcsontba, hasonlóan a jelenleg használatos biomechanikai módszerekhez. A csap másik végén, ami a sípcsontba van elhelyezve van három perem, amely túlnyúlik a csapon, hogy megakadályozza a csap elfordulását a csont belsejében."
A halál előtt vagy után helyezték be?
A figyelemre méltó felfedezést követően a kérdés mindenki számára az volt, hogy vajon a műtétet akkor végezték-e el, amikor Usermontu még élt, vagy a halála után.
A teljes körű vizsgálat során megállapították, hogy a tüskét Usermontu halála és a temetése közötti időben ültették be. Az ókori egyiptomiak hittek a halál utáni fizikai feltámadásban, amelyben a test a lélek hordozója a túlvilágon. Ezért a test épségének biztosítása rendkívül fontos volt. Griggs hozzátette, úgy hitték, hogy a test jó állapotának megőrzése elengedhetetlen a test és a lélek újbóli egyesüléséhez.
Bár ez volt az első eset, hogy fém ortopédiai implantátumot találtak, a mumifikálás előtti testi gondozáshoz tartozott a sebek eltüntetése, a fogak javítása és fogpótlások beültetése.
"A történet elárulja, hogy mennyire kifinomultak voltak az ősi emberek valójában," - mondta Griggs. "Néha a kulturális arroganciánk útját állja annak, hogy értékelni tudjuk más idők embereinek kultúráját, akik egészen elképesztő módon voltak képesek gondolkodni és cselekedni," - tette hozzá.
(1) - http://www.egyptianmuseum.org/
AO
A balzsamozási eljárás elemzése során kiderült, hogy "Usermontu" egy felső osztályba tartozó egyiptomi férfi volt, aki az Egyiptomi Új Királyság idejében élt az időszámításunk előtti 16. és 11. század között. Mumifikálódott maradványa 1,5 méter magas és vörös haj nyomai találhatók rajta.
Megdöbbentő felfedezés
1995 augusztusában C. Wilfred Griggs, a Utahban található Brigham Young Egyetem professzora és egy szakértő csoport röntgen felvételeket készített hat múmiáról, melyek a San Jose-i Rózsakeresztes Egyiptomi Múzeumban voltak megtalálhatók egy előadáshoz, melyet ott tartott, többek között Usermontu múmiájáról. Meg voltak döbbenve, amikor a röntgen felvételekből kiderült, hogy az egyik múmiának egy 20 centiméteres fém tüske van a bal térdében.
Ősi vagy modern?
A Brigham Young Egyetem arról számolt be, hogy egyedül a röntgen felvételekből lehetetlen volt látni, hogy a fém implantátum régi volt-e. Ezért Griggs professzor úgy hitte, hogy a fémet a modern időkben helyezhették bele, hogy hozzáillesszék a lábát a testéhez.
"Akkor azt hittem, hogy a csap modern volt. Arra gondoltam, hogy meg tudjuk határozni, hogyan helyezték be a tüskét a lábba, és még azt is kitalálhatjuk, hogy mikor ültették be a csontba," - mondta Griggs az egyetem által kiadott jelentésben. "Arra gondoltam, hogy érdekes lábjegyzet lenne azt mondani, hogy 'Valaki vett egy ősi múmiát és egy modern tüskét helyezett bele, hogy összetartsa a lábát.'"
A rejtély feltárása
Annak érdekében, hogy megvizsgálják az implantátumot, Griggs, Dr. Richard T. Jackson ortopéd sebész Provóból és Dr. E. Bruce McIiff vezető radiológus a Utah-völgyi Regionális Orvosi Központból gondosan belefúrtak a csontba, hogy hozzáférjenek egy apró kamerával, hogy megvizsgálják a csapot és mintát vegyenek a csontból és a fémből.
A tudományos csoport ősi szerves gyanta nyomait találta, ami hasonló a modern csontcementhez, valamint ókori zsírok és textíliák nyomait fedezték fel, ami szilárdan a helyén tartotta. A kierjedt vizsgálatok során megállapították, hogy a fejlett eljárást az ősi időkben végezték el, mintegy 2600 évvel ezelőtt.
Fejlett ortopédiai műtét
A kutatócsoportot megdöbbentette, hogy a tüske szinte a maival megegyező kialakítású, amit manapság készítenek a csontok stabilizálására.
"Lenyűgözött bennünket a képesség, hogy miképpen tudtak létrehozni egy ilyen csapot olyan biomechanikai elvek alapján, melyeket napjainkban használunk, például merev csont rögzítésére," - mondta Dr. Richard Jackson. "Ez jóval túlmutat azon, amit ettől az ősi időszaktól elvártunk".
Az egyetem arról számolt be, hogy a csap "egy dugóhúzó formájában keskenyedik, ahogy belép a combcsontba, hasonlóan a jelenleg használatos biomechanikai módszerekhez. A csap másik végén, ami a sípcsontba van elhelyezve van három perem, amely túlnyúlik a csapon, hogy megakadályozza a csap elfordulását a csont belsejében."
A halál előtt vagy után helyezték be?
A figyelemre méltó felfedezést követően a kérdés mindenki számára az volt, hogy vajon a műtétet akkor végezték-e el, amikor Usermontu még élt, vagy a halála után.
A teljes körű vizsgálat során megállapították, hogy a tüskét Usermontu halála és a temetése közötti időben ültették be. Az ókori egyiptomiak hittek a halál utáni fizikai feltámadásban, amelyben a test a lélek hordozója a túlvilágon. Ezért a test épségének biztosítása rendkívül fontos volt. Griggs hozzátette, úgy hitték, hogy a test jó állapotának megőrzése elengedhetetlen a test és a lélek újbóli egyesüléséhez.
Bár ez volt az első eset, hogy fém ortopédiai implantátumot találtak, a mumifikálás előtti testi gondozáshoz tartozott a sebek eltüntetése, a fogak javítása és fogpótlások beültetése.
"A történet elárulja, hogy mennyire kifinomultak voltak az ősi emberek valójában," - mondta Griggs. "Néha a kulturális arroganciánk útját állja annak, hogy értékelni tudjuk más idők embereinek kultúráját, akik egészen elképesztő módon voltak képesek gondolkodni és cselekedni," - tette hozzá.
Egy 3000 éves nagylábujj protézis, melyet az elhunyt testéhez illesztettek a halála után |
(1) - http://www.egyptianmuseum.org/
AO