A szobor egy kígyót is ábrázol, amely körbeveszi a kis "idegen humanoid" alakját profilból bemutatva, illetve a műalkotás alsó részén egy emberi fej látható.
Xiutetelco város múzeum igazgatója Mexikó Puebla államában nyilvánosság elé tárta a fontos régészeti darab felfedezését, mely az ősi maja kultúrának tulajdonítható, amely időszámításunk szerint 400 körül lakta ezt a területet.
A lenyűgöző szobor négyféle ásványt is tartalmaz, található benne obszidián, türkiz, jáde és kagyló. A ritka tárgyat a Maxtaloya közösség munkásai találták meg, miközben közműveket javítottak.
Az El Sol de Puebla helyi híroldal szerint a felfedezés "egy alapvető példa a maja kultúrára, amely hosszú ideig volt jelen a régióban, és amely fontos tárgyi emlékeket hagyott maga után." (1)
Rafael Julián Montiel, a Xiutetelco-i múzeum vezetője azt mondta, hogy mivel ez a terület szomszédos a Cantona régészeti övezettel, valószínűleg még több hasonló leletre lehet számítani. A közeljövőben, különösen az építési munkálatok során szakértők fogják felügyelni a területet abban a reményben, hogy hasonló tárgyak kerülnek napvilágra, és hogy a jövőben megelőzzék azok károsodását.
A múzeum igazgatója hozzátette, hogy Maxtaloya közelében egy vulkán is található, hasonlóan a "Los Humeros" közösséghez Chignautla településen, amely a múltban már kitört figyelmeztetve, hogy fennáll a veszélye annak, hogy ez a vulkán is kitörhet, amely eltemetheti az egész prehispán települést.
Montiel elmondta, hogy "Eddig a pillanatig több, mint 5000 tárgyat fedeztek fel a község több pontján. Már mindegyikről gondoskodtak és a múzeumban vannak kiállítva, amely nagy számban fogadja a látogatókat, akik szeretnének többet megtudni Xiutetelco ősi gazdagságáról."
A szakértők eddig nem foglaltak állást, hogy pontosan mit is ábrázol a felfedezett ősi maja szobor. Egyesek azonban kétségtelenül úgy vélik, hogy egy "szürke idegen" klasszikus ábrázolását láthatjuk, míg mások szerint a kígyó egy "hüllő istenséget" szimbolizál.
(1) - https://www.elsoldepuebla.com.mx/uncategorized/localizan-pieza-arqueologica-de-la-cultura