Vagyis érthető, hogy miért akarnak megszabadulni a dollártól. Mert ugye miért is kellene Kínának és Oroszországnak egy rivális valuta segítségével bonyolítania az üzleti tranzakcióit? Az amerikai dollár olyan erős, hogy a világkereskedelem 80 százaléka ezen valuta használatával zajlik. A katonai hatalom és erő mellett az amerikai dollár iránti nagy kereslet is táplálja azt a felfogást, hogy ez a legbiztonságosabb valuta egyszerűen azért, mert az Egyesült Államoké a világ legnagyobb gazdasága.
A múlt hónapban azonban Kína és Oroszország úgy döntött, hogy megtöri az amerikai dollártól való függőségét a kétoldalú kereskedelemben és a beruházások területén. Az Orosz Központi bank március 14-én megnyitotta első külföldi irodáját Pekingben. Egy héttel később az ICBC szintén hivatalosan megnyitotta vállalkozását Moszkvában, vagyis egy jüan/renminbi kereskedelmet bonyolító bankot.
"A pénzügyi szabályozó hatóságok Kínában és Oroszországban számos jelentős megállapodást írtak alá, amely egy új szintű pénzügyi együttműködést jelez. A renminbi elszámolási szolgáltatások elindítása Oroszországban tovább bővíti a helyi elszámolású üzletet és pénzügyi együttműködést a két ország között," - mondta Dmitrij Skobelkin, az Orosz Föderáció Központi Bankjának helyettes kormányzója.
Yi Gang, a Kínai Nép Bank, vagy Központi Bank alelnöke a lépést annak jeleként értékelte, hogy a kínai-orosz kapcsolatok és pénzügyi együttműködés egy új szintre értek. "Kína és Oroszország kereskedelmi forgalma 2016-ban elérte az 59,5 milliárd dollárt. Örülök, hogy a két ország pénzügyi együttműködése egy új szakaszhoz érkezett," - mondta Yi.
A kínai állami adózási közigazgatás szerint a kereskedelmi forgalom Kína és Oroszország között 34 százalékkal nőtt 2017 januárjában. A kétoldalú kereskedelem az adott hónapban elérte a 6,55 milliárd dollárt. Az Oroszországba irányuló kínai export 29,5 százalékkal nőtt, amely elérte a 3,41 milliárd dollárt, míg az Oroszországból érkező behozatal 39,3 százalékkal emelkedett 3,14 milliárd dollárra.
Az elszámolási bank létrehozása lehetővé teszi a két ország számára, hogy tovább növeljék a kétoldalú kereskedelmet és befektetéseket, és ezzel egyidejűleg csökkentik az amerikai dollártól való függőségüket. 2015 végén az Orosz Központi Bank bejelentette, hogy a jüant/renminbit felvette a nemzeti devizatartalékok közé, és Oroszország ezzel hivatalosan elismerte, mint tartalékvalutát.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a dollártól való megszabadulás érdekében létrejött együttműködés Peking és Moszkva között része a pénzmosás és a terrorizmus elleni erőfeszítéseknek. Egyben vicces, hogy a hatalmas jüan/renminbi likviditás oroszországi létrehozásával úgy tűnik, hogy Kína egyfajta megoldást teremtett a szankciók sújtotta Kreml számára, vagyis segítséget nyújt Oroszországnak egy hátsó ajtón keresztül.
Ezzel együtt az elszámolási bankok létrehozását úgy időzítették, hogy az orosz pénzügyminisztérium egy 1 milliárd dollár értékű jüan kötvény kibocsátását kezdte meg. A kötvénykibocsátásra a tervek szerint egy-két hónapon belül sor kerül, ami Moszkva számára egy próba, hogy ily módon a jövőben még több pénzhez jusson.
Peking hirtelen új életet lehelt Oroszország küszködő gazdaságába, miközben a Krím-félsziget annektálása miatt az Egyesült Államok újabb szankciók bevezetésére készül. Trump elnök pedig csak nyafog és panaszkodik a kínai valuta manipulációi miatt, és talán újabb hasonlóan őrült lépésre szánja el magát Kínával szemben, mint a szankciók.
Kína számára az Oroszországból - a világ negyedik legnagyobb arany termelője Kína, Japán és az USA után - érkező arany import is előnyt jelent. 2015 májusában Peking bejelentette, hogy létrehoztak egy állami tulajdonban lévő arany befektetési alapot, amelynek célja, hogy támogassa Kína szerepét a globális arany kereskedelemben. Az új kezdeményezés része Kína ambiciózus "Egy öv, egy út" tervének.
De most a legfontosabb, hogy mindkét ország kiszabaduljon Amerika, a régóta legnagyobb ellenségként viselkedő ország karmai közül, ami az amerikai dollár formájában nyilvánult meg az elmúlt évtizedekben. Bár az összeg kicsi a 2016-os kereskedelmi volumenhez képest, az amerikai dollár legalább 59,5 milliárdot veszít. És ez még csak a kezdet.
MC