Ha valaki 300 millió éve ellátogatott volna az Antarktiszra, akkor nyugodtan megpihenhetett volna a pálmafák alatt, miközben kellemes, 20 Celsius fokos hőmérséklet fogadja. A jelenleg jeges és barátságtalan Antarktiszt egykor buja szubtrópusi erdők borították a tudósok szerint.
"Az, hogy az Antarktisz egykor zöld volt, köztudott dolog a tudósok között, ugyanakkor sokak számára ismeretlen," - mondta Marcelo Leppe, a Chilei Antarktisz Nemzeti Intézet (INACH) paleontológusa. (1)
Az erdők 298 millió évvel ezelőtt kezdtek megjelenni az Antarktiszon a permi geológiai időszakban, ahogy a gleccserek visszavonultak és a globális éghajlat a felmelegedés szakaszába lépett, tette hozzá. Leppe, a Nemzetközi Antarktisz Kutató Tudományos Bizottság chilei képviselője szakmai életét olyan fosszíliák keresésével töltötte, amelyek a fehér kontinens növény- és állatvilágának eredetére utalnak.
Az ezt követő jura időszakból származó fosszíliákból világosan kiderül a páfrány és a tűlevelű erdők létezése, amikor a Cryolophosaurus dinoszaurusz fajták éppen virágkorukat élték. De az antarktiszi növényzet aranykora a kréta korszak volt, amely 145 millió évvel ezelőtt kezdődött és körülbelül 66 millió évvel ezelőttig tartott.
Dr. Marcelo Leppe
"Körülbelül 80 millió évvel ezelőtt az Antarktiszon sétálni olyan volt, mintha ma egy szubtrópusi erdőben járnánk, olyasmi, mint amivel ma Dél-Közép-Chilében vagy Új-Zélandon találkozhatunk," - mondta Leppe.
Az egyik rejtély, amit még mindig nem fejtettek meg a tudósok, hogy az erdők miképpen élték túl a hat hónapig tartó anatrktiszi éjszakákat.
"Tudjuk, hogy egyes dinoszaurusz fajok a tél érkezése előtt elvándoroltak, de a növények esetében ez a dolog továbbra is rejtély," - mondta a paleontológus.
Miközben a növényeket naponta akár 22 órán keresztül is érhette napfény az antarktiszi nyár során, "ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy képesek voltak fotoszintézist folytatni a mainál hosszabb ideig," - tette hozzá.
Az erdők utolsó maradványai 15 millió évvel ezelőtt tűntek el, egy fagyott sivatagot hagyva maguk után az Antarktiszon. Most azonban a tudósok füvet és vad zabot látnak nőni az Antarktisz területén olyan helyeken, ahol a felmelegedés miatt visszavonul a jég, mondta Leppe.
Az éghajlatváltozás, az invazív növények megjelenése és a gleccserek visszavonulása megteremtik annak feltételeit, hogy a jeges kontinens újra zölddé váljon.
(1) - http://www.inach.cl/inach/?page_id=6467
IT