Sokan évtizedek óta állítják, hogy a zene segíti a növényeket a növekedésben, de ezt eddig nem sikerült döntő módon bizonyítani. Az új kutatások azonban azt sugallják, hogy néhány növény képes érzékelni a hangokat, például a víz csöpögését vagy a rovarok zümmögését.
Egy nemrégiben elvégzett tanulmány során Monica Gagliano, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem evolúciós biológusa és munkatársai borsó csemetéket helyeztek egy fejjel lefelé álló Y alakú csőbe. Minden egyes edény egyik felét egy vizes tálcába vagy egy tekercselt műanyag csőbe helyezték, amelyen keresztül víz áramlott. A másik fele csak sima földben volt. (1)
A gyökerek a Y alakú cső folyadékkal érintkező karja felé nőttek, függetlenül attól, hogy könnyen hozzáférhető volt a víz vagy rejtve volt a csőben.
"Tudták, hogy víz van ott, még akkor is, ha az egyetlen dolog, ami érzékelhető volt, a cső belsejében áramló víz hangja," - mondja Gagliano.
Mégis, amikor a palánták választhattak a vízcső és a nedves talaj között, a gyökereik az utóbbit kedvelték. Gagliano feltételezi, hogy ezek a növények olyan hanghullámokat használnak, amelyekkel távolról érzékelik a vizet, de a nedvesség növekedését követik, amikor közelebb kerülnek a céljukhoz.
Nem ez az első kutatás, amely azt sugallja, hogy a növények képesek észlelni és értelmezni az ilyen információkat. Egy 2014-es tanulmány kimutatta, hogy a sziklakerti Arabidopsis, a káposzta rokona, képes megkülönbözteti a hernyók rágó hangjait és a szél keltette rezgéseket - a növény több vegyi méreganyagot termelt, miután "meghallotta" a táplálkozó rovarok hangját. (2)
"Hajlamosak vagyunk alábecsülni a növényeket, mivel az általuk adott válaszok általában kevésbé láthatóak számunkra. De a levelek rendkívül érzékeny rezgés érzékelőknek bizonyultak," - mondta Heidi Appel, a Toledói Egyetem környezetvédelmi tudósa.
Egy másik jel is utal arra, hogy a növények hallhatnak, ami a "beporzási zümmögés" jelenségéből származik, melynek során egy adott méh egy bizonyos frekvenciával zümmög, ami a megfigyelések szerint ösztönzi a pollen felszabadulását.
Kapcsolódó cikk: Megdöbbentő és bizonyított tény, hogy a növények képesek zenélni
Más kísérletek azt mutatták, hogy a hangok hormonális változásokat eredményezhetnek a növényekben, befolyásolhatják oxigénfelvételüket és megváltoztathatják növekedési ütemüket. Az idei év elején közzétett tanulmány kimutatta, hogy a hanghullámok az Arabidopsisban befolyásolhatják a génkifejeződést.
Michael Schöner, a németországi Greifswald-i Egyetem biológusa, aki nem vett részt az új kutatásban úgy véli, hogy a növényeknek vannak olyan szervei, amelyek érzékelik a hangokat. "A hang rezgései kiválthatják a növények reakcióját mechanikus receptorokon keresztül - ezek nagyon finom, szőrös struktúrák, bármi, ami képes membránként működni," - mondta.
Kapcsolódó cikk: A növények képesek "zenélni", valamint kommunikálni az emberrel és környezetükkel
Ez a kutatás felveti azt a fontos kérdést, hogy vajon az akusztikus szennyezés hatással van-e a növényekre és az állatokra. Ezzel kapcsolatban Gagliano megjegyzi: "A zajok akadályozhatják az információs csatornákat a növények között, például amikor a rovarokra kell figyelmeztetniük egymást." Tehát a következő alkalommal, amikor egy zajos levélfúvót vagy sövénynyírót használunk a kertben, gondoljunk másképp a növényekre.
(1) - https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00442-017-3862-z
(2) - https://schultzappel.wordpress.com/2014/06/03/arabidopsis-responses-to-insects-project/
SA
Egy nemrégiben elvégzett tanulmány során Monica Gagliano, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem evolúciós biológusa és munkatársai borsó csemetéket helyeztek egy fejjel lefelé álló Y alakú csőbe. Minden egyes edény egyik felét egy vizes tálcába vagy egy tekercselt műanyag csőbe helyezték, amelyen keresztül víz áramlott. A másik fele csak sima földben volt. (1)
A gyökerek a Y alakú cső folyadékkal érintkező karja felé nőttek, függetlenül attól, hogy könnyen hozzáférhető volt a víz vagy rejtve volt a csőben.
"Tudták, hogy víz van ott, még akkor is, ha az egyetlen dolog, ami érzékelhető volt, a cső belsejében áramló víz hangja," - mondja Gagliano.
Mégis, amikor a palánták választhattak a vízcső és a nedves talaj között, a gyökereik az utóbbit kedvelték. Gagliano feltételezi, hogy ezek a növények olyan hanghullámokat használnak, amelyekkel távolról érzékelik a vizet, de a nedvesség növekedését követik, amikor közelebb kerülnek a céljukhoz.
Nem ez az első kutatás, amely azt sugallja, hogy a növények képesek észlelni és értelmezni az ilyen információkat. Egy 2014-es tanulmány kimutatta, hogy a sziklakerti Arabidopsis, a káposzta rokona, képes megkülönbözteti a hernyók rágó hangjait és a szél keltette rezgéseket - a növény több vegyi méreganyagot termelt, miután "meghallotta" a táplálkozó rovarok hangját. (2)
"Hajlamosak vagyunk alábecsülni a növényeket, mivel az általuk adott válaszok általában kevésbé láthatóak számunkra. De a levelek rendkívül érzékeny rezgés érzékelőknek bizonyultak," - mondta Heidi Appel, a Toledói Egyetem környezetvédelmi tudósa.
Egy másik jel is utal arra, hogy a növények hallhatnak, ami a "beporzási zümmögés" jelenségéből származik, melynek során egy adott méh egy bizonyos frekvenciával zümmög, ami a megfigyelések szerint ösztönzi a pollen felszabadulását.
Kapcsolódó cikk: Megdöbbentő és bizonyított tény, hogy a növények képesek zenélni
Más kísérletek azt mutatták, hogy a hangok hormonális változásokat eredményezhetnek a növényekben, befolyásolhatják oxigénfelvételüket és megváltoztathatják növekedési ütemüket. Az idei év elején közzétett tanulmány kimutatta, hogy a hanghullámok az Arabidopsisban befolyásolhatják a génkifejeződést.
Michael Schöner, a németországi Greifswald-i Egyetem biológusa, aki nem vett részt az új kutatásban úgy véli, hogy a növényeknek vannak olyan szervei, amelyek érzékelik a hangokat. "A hang rezgései kiválthatják a növények reakcióját mechanikus receptorokon keresztül - ezek nagyon finom, szőrös struktúrák, bármi, ami képes membránként működni," - mondta.
Kapcsolódó cikk: A növények képesek "zenélni", valamint kommunikálni az emberrel és környezetükkel
Ez a kutatás felveti azt a fontos kérdést, hogy vajon az akusztikus szennyezés hatással van-e a növényekre és az állatokra. Ezzel kapcsolatban Gagliano megjegyzi: "A zajok akadályozhatják az információs csatornákat a növények között, például amikor a rovarokra kell figyelmeztetniük egymást." Tehát a következő alkalommal, amikor egy zajos levélfúvót vagy sövénynyírót használunk a kertben, gondoljunk másképp a növényekre.
(1) - https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00442-017-3862-z
(2) - https://schultzappel.wordpress.com/2014/06/03/arabidopsis-responses-to-insects-project/
SA