"Szeretnénk bíróság elé állítani azokat a NATO államokat, amelyek részt vettek a Jugoszláviával szembeni agresszióban, 20 olyan államot, amely közvetlenül vagy közvetve részt vett benne, és a perek közvetlenül az egyes államokat célozzák," - mondta Aleksic.
Aleksic szerint az ügyvédek nem tervezik, hogy a Nemzetközi Bírósághoz fordulnak. Ehelyett a pereket a 20 állam mindegyikének nemzeti bíróságain fogják benyújtani.
"Úgy véljük, hogy ez a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik. Ezek az országok megsértették az ENSZ Alapokmánya hetedik fejezetében megfogalmazott elveket, amelyek tiltják az államok elleni agressziót, továbbá a NATO megsértette a saját chartája 5. és 6. fejezetét, hiszen a NATO védelmi szövetség, nem támadó. Ez a nemzetközi jog megsértéséről szól, különösen az egyezményekről, amelyek megtiltják az agressziót és az erő alkalmazását szuverén államok ellen," - magyarázta az ügyvéd.
Aleksic csapatának tagjai várhatóan mintegy 20 olyan ügyet fognak előkészíteni, melyeket meggyőző tárgyi bizonyítékok támasztanak alá, például olyan orvosi dokumentumokat, amelyek a bombázás során a szegényített urán lőszerek használatának és az onkológiai betegségek elmúlt két évtizedben Szerbiában bekövetkezett növekedésének összefüggését mutatják.
"A volt Jugoszlávia területén 10-15 tonnányi szegényített uránt dobtak le. A rákos betegek számának növekedése komoly aggodalmat keltett. Rosszindulatú daganatot évente 33000 szerb állampolgár esetében találnak. Ezt a szörnyű betegséget diagnosztizálják legalább egy gyermek esetében minden nap hazánkban. 1999-hez képest a rákos betegek száma ötszörösére nőtt, elsősorban Szerbiában, valamint Koszovóban és Metóhiában,"- mondta Aleksic.
Az ügyvéd szerint kiemelkedő szerb orvosok, onkológusok és toxikológusok vesznek részt a perek előkészítésében.
"Minden állításunkat bizonyítja az a tény, hogy 45 olyan olasz katona, akik ezen koszovói területeken szolgáltak, és akiket a szegényített urán bombázás hatásai értek, rákosak lettek. A bíróság elismerte azt a tényt, hogy az eseményért való felelősséget az olasz államnak kell viselnie, és Olaszország jelenleg súlyos kártérítést fizet - 200000-től 1,2 millió euró összegig - a betegséggel diagnosztizált valamennyi személy számára. A pereket erre fogjuk alapozni," - mondta az ügyvéd.
A perek figyelembe veszik a kazetttás bombák használatának következményeit is, ami számos emberéletet követelt, valamint a vegyipari és olajipari létesítmények bombázását, melyek súlyosan károsították a környezetet.
1998-ban fegyveres konfliktus tört ki a koszovói albán függetlenséget támogatók és Jugoszlávia között, amikor a milíciák Koszovó és Metóhia függetlenségéért harcoltak. A következő évben a NATO az ENSZ jóváhagyása nélkül avatkozott be a konfliktusba és Jugoszláviát bombázta.
A bombázás több száz civil életét követelte, és megsemmisítette az ország infrastruktúráját, beleértve a hidakat, az ipari üzemeket és a középületeket.
sp