"Azok, akik nem hajlandók elfogadni a felvilágosodási értékeket, el kell hagyniuk országunkat és társadalmunkat," - olvasható a törvény szövegében, amely több ezer tiltakozót vonzott az utcára az év elején, mielőtt a múlt hónapban egy centrális koalíció elfogadta volna.
Azok a nők, akik iszlám fátylat - burkát vagy nikábot - viselnek nyilvános helyeken, 150 euró (46 ezer Ft) bírsággal szembesülnek.
Általánosabban, az újonnan érkezőknek, akik Ausztriában maradnak, be kell iratkozniuk egy 12 hónapos "integrációs tanfolyamra," amely német nyelvórákat foglal magában, ha jóléti juttatásokat kívánnak kapni.
Ezen kívül kifejezetten tilos a bujtogató radikális anyagok terjesztése, és arra ösztönzik őket, hogy vállaljanak önkéntes munkát, mielőtt megkapnák a munkavállalási engedélyüket, hogy jobban felkészüljenek a munkahelyi életre.
Több mint 90000 ember érkezett a közép-európai országba a menekült válság 2015-ös kezdete óta, többnyire az Európán kívüli muzulmán többségű országokból.
A törvényt ellenezte a baloldali Zöld Párt, amely azt mondta, hogy bűnbakként kezeli a menekülteket, a nacionalista Szabadság Párt pedig porhintésnek nevezte a mélyebb integrációs kérdéseket.
A centrista koalíció megígérte, hogy a jogszabály egy teljesebb megközelítést kínál. Ez azóta összeomlott, aminek következtében október eleji előrehozott választások lesznek Ausztriában.
"A munka a sikeres integráció egyik legfontosabb tényezője, ezért nem csak a nyelvi korlátokat bontjuk le ezzel a politikával, hanem elsősorban folyamatos integrációs koncepciót teremtünk," - mondta Alois Stoger szociáldemokrata politikus még májusban.
Franciaország volt az első EU-tagállam, amely hasonló tilalmat vezetett be 2010-ben, ugyanúgy 150 eurós bírságot szabva ki. Azóta lemásolták más országokban, köztük Németországban is, ahol szintén elfogadták az állami alkalmazottak esetében az arcot eltakaró ruházat tilalmát.
rt