Tibet 14. dalai lámája mindig sok figyelmet vonzott, és ennek a legtöbbször jó oka volt. Nemrég azt mondta a világnak, hogy nem az egyszerű ima a válasz a Párizsban és másutt elkövetett támadásokra, amelyek továbbra is folytatódnak a világ minden táján. Kijelentette, hogy az emberek hozták létre ezt a problémát, és most azt kérjük Istentől, hogy oldja meg, aminek nincs semmi értelme. Ha mi hoztuk létre ezt a káoszt, akkor nekünk is kell megoldanunk, nem pedig Istennek.
Véleménye hamar bejárta a Föld minden szegletét, sok ember gondolataival rezonálva világszerte, akik rájöttek, hogy ebben a pillanatban tömeges lépésekre van szükség ahhoz, hogy megváltoztassuk azt az irányt, amerre bolygónk halad.
A párizsi támadásokkal összefonódik a háború valósága, amelyről egy nagyszerű írás olvasható a dalai láma weboldalán az emberek tömeges agymosásával kapcsolatban.
"Természetesen a háború és a nagy katonai szervezetek a világon az erőszak legnagyobb forrásai. Függetlenül attól, hogy ezek célja védekező vagy támadó, ezen hatalmas és erőteljes szervezetek kizárólag azért léteznek, hogy embereket öljenek. Alaposan végig kell gondolnunk a háború valóságát. A legtöbbünket arra kondicionáltak, hogy a katonai harcot izgalmasnak és elbűvölőnek tekintsük - lehetőséget kínálva az embereknek, hogy bizonyítsák hozzáértésüket és bátorságukat. Mivel a hadseregek törvényesek, egyben úgy érezzük, hogy a háború is elfogadható; általában senki sem érzi úgy, hogy a háború bűncselekmény, vagy fogadja el, hogy egy bűnös magatartás. Valójában egy agymosáson estünk át. A háború se nem elbűvölő, se nem vonzó. Szörnyű. Jellegénél fogva a tragédia és a szenvedés jellemzi." - írja a dalai láma. (1)
Ez a kijelentés valóban mellbevágó. Ha belegondolunk, akkor ezek a hatalmas és erőteljes szervezetek és a katonaság valóban kizárólag azért léteznek, hogy embereket öljenek. Ahogy a dalai láma fogalmaz, arra lettünk kondicionálva, hogy azt higgyük, hogy a katonai szolgálat valami büszke dolog.
Természetesen férfiak és nők is beléphetnek a hadseregekbe, hogy országukat szolgálják, és teszik ezt óriási bátorsággal és jó szándékkal, de ezt a döntést anélkül hozzák meg, hogy tudatában lennének, hogy a globális terrorizmus elleni háború komplett koholmány. Az az ellenség, akiről úgy hitték, hogy meg kell védjék tőlük az országaikat, tulajdonképpen a saját országaik terméke.
Ahogy azt Dr. Michel Chossudovsky, az Ottawai Egyetem gazdasági emeritus professzora elmondta, a terrorizmus elleni globális háború teljesen hamis és hamis feltevéseken alapul. A katonák agymosáson esnek át, hogy azt gondolják, hogy egy ellenség után mennek és megvédik saját országukat, amikor ugyanazt az ellenséget teljes mértékben támogatja és finanszírozza a nyugati katonai szövetség. Ahogy a dalai láma is fogalmaz, éppen ezért "érezzük úgy, hogy a háború elfogadható", mert azt hitették el velünk, hogy ez egy szükséges cselekvési folyamat.
Aztán a következő sorokkal folytatja:
"A modern hadviselés elsősorban a tűz különböző formáival zajlik, de annyira kondicionáltakká váltunk, hogy ezt izgalmasnak lássuk, hogy csodálatos fegyverekről, mint figyelemre méltó technikákról beszélünk anélkül, hogy belegondolnánk abba, hogy ha ténylegesen használják ezeket, akkor élő emberek fognak elégni. A háború erősen hasonlít egy tűzre, ahogy terjed. Ha egy terület gyengül, a parancsnok erősítést küld. Ez élő embereket vet a tűzbe. De azért, mert agymosáson mentünk keresztül, hogy így gondolkodjunk, nem vesszük figyelembe az egyes katonák szenvedését. Egyik katona sem akar megsebesülni vagy meghalni. Egyik szerettük sem akarja, hogy bármilyen bántódásuk essen. Ha egy katonát megölnek vagy egy életre megcsonkítanak, akkor még legalább öt-tíz ember - a rokonai és a barátai is szenvednek. Mindannyiunknak meg kellene rémülnünk ezen tragédia mértékétől, de túlságosan zavarodottak vagyunk."
Ennek az agymosásnak a mértéke hatalmas, és ha meg akarjuk akadályozni más emberek meggyilkolását, és általában a háborút, akkor az "agymosott" katonák azok, akiknek fel kell ébredniük. Egy emberi lény az, aki meghúzza a ravaszt, egy emberi lény adja a parancsokat, és ők azok, aki azt gondolják, hogy valami jót tesznek. Elsősorban mi vagyunk az okai annak, hogy létezik háború, mert mi hoztuk létre, mi veszünk részt benne, és mi hosszabbítjuk meg. Képzeljük el, mi történne, ha a bolygón egyetlen ember sem lenne hajlandó részt venni háborúban? Ezért fontos felismerni, hogy a változásnak belülről kell jönnie, és ahogy egyre több katona ébred rá arra a tényre, hogy mi történik valójában, egyre nagyobb számban fogják megtagadni, hogy háborúba menjenek.
"Nem számít, mennyire rossz vagy gonosz a sok gyilkos diktátor, akik jelenleg elnyomják a nemzeteket és nemzetközi problémákat okoznak, nyilvánvaló, hogy nem tudnának ártani másoknak és elpusztítani számtalan emberi életet, ha nem lennének a társadalom által elfogadott és megengedett katonai szervezetek." - Dalai láma
A dalai láma ezután azzal folytatja, hogy mennyire költséges a háború. Most már sokan úgy gondolják, hogy a hadseregekre és a háborúkra költött pénzből teljesen fel lehetne számolni a szegénységet és az éhínséget az egész bolygón. De ahogy mondják, a pénzt a semmiből állítják elő, számítógépekbe írják be, és az irányító elit akaratától függően nyomtatnak belőle annyit, amennyit jónak gondolnak.
Emlékezzünk csak arra, amikor Paul Hellyer volt kanadai védelmi miniszter azt mondta, hogy "több billió, vagyis több ezer milliárd dollárt költöttek olyan projektekre, amelyekről a Kongresszus és a főparancsnok sem tud semmit."
Vagy csak jusson eszünkbe Eisenhower amerikai elnök híres beszéde, amelyben a katonai ipari konplexumra figyelmeztetett bennünket, amely szinte korlátlan hatalommal rendelkezik és sokáig fenn fog maradni.De vajon mit mondana arról, ami manapság történik?
A lényeg az, hogy ha már pénzt használunk eszközként, akkor miért ne használnánk, hogy élelmiszert, menedéket és ruhát biztosítsunk mindenki számára ezen a bolygón? Csupán néhány ország védelmi költségvetéséből mindezt gond nélkül meg lehetne oldani.
"Azt kellene éreznünk, hogy torkig vagyunk a körülöttünk zajló erőszakkal és gyilkosságokkal. Ha egy állat megöl egy embert, az szomorú, de ha egy ember öl meg egy másik embert, az elfogadhatatlan. Különös erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy úgy gondoljunk embertársainkra, mintha fivéreink és nővéreink lennének." - Dalai láma
(1) - https://www.dalailama.com/messages/world-peace/the-reality-of-war