Északnyugat-Szibériában, a Jamal-félszigeten 2014-ben egy hatalmas lyukat fedeztek fel, melynek híre nagyon gyorsan bejárta a világot. Ezzel együtt heves vita bontakozott ki arról, hogy vajon mi okozta a gigantikus kráter kialakulását.
A hatalmas lyuk 30 méter széles volt és olyan mély, hogy egy 25 emeletes épület gond nélkül elfért volna benne. A kráter falai teljesen simák voltak és a lyuk egyre nagyobb lett az idő előrehaladtával.
Vaszilij Bogojavlenszkij, az Orosz Tudományos Akadémia professzora elmagyarázta, hogy mi is történik a fagyott szibériai félszigeten.
"Látható, ahogy a kőzet omladozik és a kráter egyre csak tágul. Most már nyugodtan nevezhetjük egy tónak. Az előző évhez képest a víz szintje 25-30 méterrel magasabb."
Néhány hónappal korábban, amikor a víz még fagyott volt, az Orosz Sarkvidéki Kutatóközpont munkatársai megvizsgálták a krátert. Először veszélyesnek bizonyult a lyukba leereszkedni, mivel a gáz szintje veszélyesen magas volt. Azt sem lehetett tudni, hogy a kráter alján található jég elég erős-e ahhoz, hogy állni lehessen rajta.
A kutatók szerint a látvány, ami odalenn várta őket, egészen hipnotikusan hatott rájuk, olyan volt, mintha a Marson vagy valamelyik másik bolygón lennének.
A kutatócsoport láncfűrész segítségével mintákat vett a kráter falából a további vizsgálatok elvégzéséhez.
A helyiek úgy hiszik, hogy a félszigeten keletkezett lyukak természetfeletti az eredetűek.
"Ez megmagyarázhatatlan. Nem ember okozta, hanem a Föld erői, az ég, vagy talán valami mélyen odalenn," - mondja egy helyi asszony.
A tudósok azonban sokkal gyakorlatiasabban vizsgálták az okokat.
"A vizsgálatok azt mutatták, hogy nincsen szó semmiféle UFO-ról, sem meteoritról vagy bármilyen más szokatlan objektumról, hanem egy lehetséges gázkitörésről," - mondta Bogojavlenszkij professzor.
Az ilyen típusú krátereket általában kisebb "permafroszt halmok" veszik körül. Ezek akkor jelennek meg, ha a földkéreg már nem tartalmaz felszínre törő gázokat. A halmok összeomlanak és kráterré alakulnak, amelyek megtelnek vízzel.
"Nincs kétségünk afelől, hogy több száz, vagy akár több ezer ilyen tó van a félszigeten, melyek hasonló eredetűek, mint ez a kráter, és amelyeket a gázok kiszabadulása hozott létre. Nagyon gyorsan, gyakorlatilag két év alatt láthattuk, ahogy az ilyen kráterek tavakká alakulnak," - vonta le a következtetést Bogojavlenszkij professzor.
http