A családtagjainkhoz, különösen a gyermekeinkhez való kötődés az emberi kapcsolatok lényeges eleme. Ha ez a kötődés megvan, az mélyen kielégítő, amely lehetővé teszi számunkra, hogy biztonságban érezzük magunkat és élvezzük a fizikai, egészségi előnyeinek széles skáláját.
Azt azonban valószínűleg kevesebben tudják, hogy ezek a pozitív változások biológiai szinten is megjelenhetnek.
Mi az az oxitocin?
Az oxitocin egy bizonyos fajta hormon, melyet 1906-ban fedezett fel Sir Henry Dale. Ez a hormon elég nagy mennyiségben szabadul fel a szülés során, lehetővé téve a anyaméh összehúzódását és a szoptatás ideje alatt a tej kiürülését. Ez a hormon felelős a társadalmi viselkedés szabályozásáért is, mint amilyen például a másokkal való kölcsönhatás és a szeretteinkhez való kötődés, melyek fontos szerepet játszanak a gyermekek születésében és gondozásában.
Az oxitocin felszabadulása segít az anyáknak a gyermekeikhez kötődni evolúciós értelemben, ami lehetővé teszi az ember számára a túlélést. Az oxitocint "szeretethormonnak" is nevezik, mivel szerepe van a reproduktív és az anyai viselkedésben.
A szeretet biológiája
A társadalmi kötődés két okból kritikus a túlélés szempontjából. Először is, mert segít gazdagítani tapasztalatainkat, és másodszor, mivel elősegíti a reprodukciót és fokozza az agy fejlődését a stressz és a szorongás csökkentésével. Az evolúció tekintetében a társadalomból való kirekesztettség fejlődési és fizikai zavarokhoz vezet, ami az állatok körében végzett megfigyelések szerint növeli a halálozás kockázatát.
Más szóval, az embernek szüksége van a társadalmi kötődésekre, és az elszigeteltség többnyire nem sok jót jelent számunkra. Az oxitocinszint a bizalomhoz is kapcsolódik, a társadalmi kötődéshez és az érzelmi kapcsolatok kiépítéséhez szükséges viselkedéshez.
Az anya-csecsemő kötődés
Az anya-csecsemő kapcsolat szempontjából az egészséges kötődés oxitocin felszabadulását okozza, ami a pozitív társadalmi viselkedést befolyásolja. Az olyan kölcsönhatások, mint az ölelés, a szoptatás és maga az anyatej, ennek a hormonnak a felszabadulását idézi elő mind az anya, mind a csecsemő esetében, ami ösztönzi a kettejük közötti kötődés kialakulását.
Az abnormális kötődés, mint például az ölelés hiánya, negatívan befolyásolhatja a gyermek bizalmát és a másokkal való kölcsönhatás képességét, mivel a társadalmi tényezők nagymértékben függenek a szervezet oxitocinszintjétől.
Például a terhesség alatt felmerülő stresszes események később a felnőttkorra kialakuló viselkedési hiányokhoz kapcsolódhatnak. Az egereken és patkányokon végzett többszörös kísérletek kimutatták, hogy amikor a születés előtt stresszes anyákat párosították az utódaikkal, a szorongás növekedését figyelték meg.
Miután a gyermek megszületett, a pozitív társadalmi tapasztalat és az anyai kötődés az alapja az egészséges érzelmi és szociális fejlődésének, ami kapcsolatban van a fokozott rugalmassággal a stresszes helyzetek alatt. A 4 hónapos gyermekek anyjának és apjának oxitocinszintje a gyermek szüleihez való kötődésével áll kapcsolatban, és az anya magasabb oxitocinszintje az anya és csecsemő kötődésével van összefüggésben.
A gyermekhez való kötődés az ölelés révén növeli az oxitocinszintet a testben, ami segít a gyermek és a szülő közötti egészségesebb kapcsolat kialakításában, csökkenti a stresszt és a társadalmi elszigetelődés későbbi kockázatát.
Vagyis a lényeg az, hogy minden alkalommal, amikor megöleljük a párunkat, a gyermekeinket vagy a szeretteinket, nem csak a szeretetünket mutatjuk ki, hanem a sajátunk mellett az ő oxitocinszintjüket is növeljük, és ezáltal mindenkinek javul az általános mentális egészsége.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26062432