Az emberek természetes módon hajlamosak a jövő irányába gondolkodni. Azon kapjuk magunkat, hogy az életünk következő lépésein morfondírozunk, elképzelve a mai fejlemények lehetséges következményeit, sőt, a legszélsőségesebb formában gondolkodunk róluk.
A tudósok lehetnek azon kevés csoport tagjai, akik aktívan elnyomják azt a vágyat, hogy előrejelezzék a jövőt. A konzervatív és az adatok által vezérelt természetük miatt lehet, hogy kényelmetlen számukra találgatásokba bocsátkozni a jövőről, mert ez egyfajta hitet követel meg tőlük. Még akkor is, ha sok adat áll rendelkezésre egy jóslat támogatására, végtelen változó van, amelyek megváltoztathatják a végső eredményt. Megpróbálni megjósolni, hogy milyen lesz a világ egy évszázad múlva, nem sokat jelent a mai helyzet javítása érdekében, ha a tudósok tévednek, ezért inkább konstruktív módon teszik.
Valójában a világ sokat változott az elmúlt 100 évben. 1918-ban a világ nagy része az első világháborúval volt elfoglalva. 1918 volt az az év, amikor az influenza járvány tombolni kezdett, ami végül 20-40 millió életet követelt - többet, mint a háború, amely alatt történt. De ekkor hozták létre az időzónákat, beleértve a nyári időszámítást is.
Visszatekintve egyértelmű, hogy figyelemreméltó lépéseket tettünk. Napjainkban ritkán hal meg valaki az influenzától, vagy más halálos kimenetelű fertőző betegségektől (például a himlőtől, amelyet 1977-ben felszámoltunk).
A technológia fejlődési üteme időnként szédítőnek tűnik, de nem valószínű, hogy lassulna bármikor is a közeljövőben. Íme néhány módja annak, hogy a mai technológia hogyan alakítja majd a jövő századot.
Elérkezik a kvantumszámítás kora
Ahogy az internet átalakította a társadalmat az elmúlt évtizedekben, a kvantumszámítás örökre megváltoztatja a világról alkotott képünket és a benne elfoglalt helyünket. Ez lehetőséget ad nekünk arra, hogy több adatot dolgozzunk fel magunkról, a bolygónkról és az univerzumról, mint korábban bármikor.
Senki sem teljesen biztos benne, hogy mit fogunk csinálni az adatokkal. Valószínűleg válaszokat találunk a régóta felmerült kérdésekre a fizikával és a világegyetemmel kapcsolatban, de valószínűleg vannak olyan válaszok is, amelyeket még csak nem is vagyunk képesek felfogni.
Megfejtjük az emberi agyat
Talán még egy évszázadot sem kell várnunk arra, hogy az agyunkba teljesen integráljuk az eszközeinket, mivel az agy-számítógépes interfészekkel kapcsolatos kutatások már most is a science fiction birodalmában járnak.
A korai prototípusok már segítettek abban, hogy a betegek felépüljenek az agyvérzésből és az amputáltak visszakapják az érintés tapasztalatát a szenzorokkal ellátott protézisek segítségével. Bár ez már közhelyessé vált, az ember-gép kapcsolata visszavonhatatlanul megváltoztathatja az emberi evolúció folyamatát.
A nem invazív agy-számítógép interfészek prototípusai, amelyek elektródák segítségével a fejünkön keresztül agyi jeleket képesek érzékelni, már ma is fejlesztés alatt állnak, és lépcsőként szolgálhatnak az Elon Musk által javasolt teljes agyháló felé.
Megújult városainkban önvezető autókkal fogunk közlekedni
A 2118-as év világában javulni fog az infrastruktúra és mindennek jobb lesz a megközelíthetősége. Autóink egyre okosabbak és zöldebbek lesznek; 2118-ig jó esély van arra, hogy az elektromos autók képesek lesznek önmagukat vezetni, ami a leginkább rászorulóknak lesz nagy segítség. Az autóipar jelenlegi álláspontja az, hogy a teljesen autonóm járművek a legjobb esetben is elméletiek (és egyáltalán nem lehetségesek), de például a Tesla az úgynevezett 5. szintű autonómiát kívánja megvalósítani - egy olyan világot, amelyben az autóink vezetnek minket - körülbelül 2019-re.
A világ egyes részein a városok is kifinomultabbá válnak. Kínában egy napenergiával működő autópálya egy nap elektromos autókat tölthet fel. A jövő városai meg fogják tudni javítani magukat - a mérnökök már ma is fejlesztik az öngyógyító betonszerkezeteket és az önmagukat feltöltő kátyúkat.
Kapcsoló cikkek:
Egy holland kutató létrehozta az "élő betont", amely képes kijavítani önmagát
Kína első napenergiával működő autópályája újra fogja tölteni az elektromos autókat
A mesterséges intelligencia megváltoztatja az emberi munkát
Az elkövetkező évtizedekben az olyan technológiák, amelyek megváltoztatják otthonainkat, eszközeinket és járműveinket, az életünket más fontosabb területeken is átalakítják. A mesterséges intelligencia szinte biztosan automatizálni fog bizonyos munkahelyeket, különösen azokat, amelyek az összeszerelésre vagy az adatgyűjtésre támaszkodnak. Az automatizálásból eredő munkanélküliség ellensúlyozásához egyes nemzetek unerzális alapjövedelmi rendszert vezethetnek be, amely rendszeresen fizet az állampolgároknak egy kisebb összeget, amely nem igényel munkát.
Bizonyos területeken, például az orvostudományban, a robotok valószínűleg nem fogják teljesen helyettesíteni az embereket. A valószínűbb forgatókönyv egyes szakértők előrejelzése szerint az, hogy a mesterséges intelligencia tovább fokozza az emberek munkatapasztalatait - még fizikailag is hatással lehet ránk. A mesterséges intelligencia technológiát már párosították a hordható külső vázzal, ami a gyári munkások számára emberfeletti képességeket tesz lehetővé, ami tökéletes azoknak, akik a munkahelyeken nehéz dolgokat emelnek, ami növeli a munkahelyi balesetek vagy sérülések kockázatát.
A 3D nyomtatás a világa
A 3D nyomtatókat már használják a laboratóriumok világszerte és egyre inkább elterjed a fogyasztók körében. Bár a nyomtatók egyelőre költségesek, gyakran hosszú távú befektetésnek tekinthetők, mivel képesek kinyomtatni a saját cserealkatrészeiket.
Mivel a 3D-s nyomtatók képesek lesznek szinte mindent kinyomtatni az életképes szervektől egészen az épületekig, valószínűleg életünk különböző aspektusaiban, valamint sok különböző iparágban is megtaláljuk majd őket.
Az orvostudomány csúcsminőségű frissítést kap
Az új eljárások, a technológiai fejlődés támogatásával, készen állnak az orvostudomány átalakítására. A precíziós orvosság megközelítéssel (amely a páciens genetikai adatait, életmódját és környezeti körülményeit használja a kezelés során) a tudósok olyan rákkezelést fejlesztenek ki, amely a beteg génjeire szabott.
A rákkezelés nem az egyetlen olyan terület, ahol potenciálisan életmentő (vagy bizonyos esetekben életet adó) alkalmazások találhatók; a reproduktív orvoslás fejlődése már a szemünk előtt elkezdődött. 2017-ben a kutatók bárány magzatokat növesztettek az első mesterséges méh prototípus segítségével, egy nő először szült méh transzplantációt követően, egy másik pedig egy olyan babának adott életet, akinek az embrióját 24 évvel ezelőtt fagyasztották le. A CRISPR sokrétű génszerkesztő technológia segítségével 2118-ra számos genetikai betegség lehet a múlté: a tudósok a CRISPR-t a humán embriók esetében a végzetes vérrendellenesség génjének szerkesztésére használják. Az őssejtek továbbra is hasznosnak bizonyulnak az új kezelések kifejlesztése területén, még olyan állapotok esetén is, amelyeket régóta nem lehet kezelni.
Kapcsolódó cikk: 24 éves embriót hozott a világra egy anya, aki csak "egy évvel idősebb" a megszületett gyermekénél
De ez nem azt jelenti, hogy a tökéletes egészség jövőjében fogunk élni - a külső tényezők, a globális felmelegedéstől a fertőző betegségekig és a hadviselésig, csökkenthetik az emberek várható élettartamát 2118-ra.
A jó hír, hogy a diagnosztikai technológia is drasztikusan javul. Shu Chien, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem biomérnöke és a National Medal of Science tudós győztese azt jósolta, hogy a tudósok feltalálják a Star Trek híres orvosi trikorderét, amely képes a rák nem invazív korai felismerésére a következő században. Nem ő az első, aki az utóbbi néhány évtizedben előrejelzést adott, de ezúttal más oka is lehet: a tudomány és a technológia másik sci-fibe illő technikákat szolgáltat, például a szuper-anyagokat és a replikátorokat.
A bolygó sokkal melegebb lesz
Az éghajlatváltozás átalakítja a világot. Egy 2015-ös tanulmány szerint a grönlandi, rendszerint hideg nyarak 2050-ig teljesen jégmentesek lehetnek. Az extrém időjárási események egyre gyakoribbak és végzetesek lesznek. A világ tengereinek szintje 2100 körülre 0,6 - 0,9 métert emelkedhet, melynek következtében világszerte akár 4 millió embernek kell majd elköltöznie.
A Föld egy olyan éghajlati válság közepén van, amely szándékos és tartós cselekvés nélkül nem fog javulni. Ha az emberiség a Földön akar maradni, akkor érdemes érte küzdenie. Mi túl vagyunk azon a ponton, hogy megelőzzük, hogy ez megtörténjen, de lépéseket tehetünk a lassítása érdekében.
Az emberiség felfedező lesz a Naprendszerben és azon túl
Bár 1918 óta jelentős előrelépést tettünk, még mindig végtelenül elbűvöl bennünket (és egy kicsit meg is rémít) az a lehetőség, hogy mi lehet az űrben. A következő évszázadban talán semmi sem fog minket jobban izgatni, több kihívást jelenteni és átalakítani az emberiséget, mint az űrkutatásban tett előrehaladás.
A nagy ötleteket dédelgető Elon Musk például azt tervezi, hogy embereket küld a Marsra és azon túl, és a következő században potenciális lehetőség nyílik a Vörös Bolygón történő letelepedésre. Száz év nem hosszú idő felkészülni egy ilyen lépésre, bár még mindig nem biztos, hogy milyen életfeltételek vannak a Marson. Bár a terraformálás lehetővé teheti számunkra, hogy alkalmazkodni tudjunk a bolygóhoz, hogy az jobban megfeleljenek a szükségleteinknek, elsőként még el is kell oda jutnunk.
Először is, jobb képet kell kapnunk a távoli égitestekről az egyre nagyobb teljesítményű infravörös teleszkópok segítségével itt a Földön. A legnagyobb kérdés az, hogy mit vagy kit találunk, ha ezt megtesszük?
"2118-ra a földönkívüli élet nem újdonság lesz, hanem történelmi tény,"- mondta Jaymie Matthews, a Brit Columbia Egyetem asztrofizikusa és professzora. "Nehéz megjósolni, hogy az emberiség hogyan fog reagálni és alkalmazkodni a tényhez, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban. Vajon szerényebbé tesz minket? (Mi vagyunk egy a sok közül.) Arrogánsabbak leszünk? (Mi vagyunk az evolúció csúcsa a Galaxisban.) Vagy segít nekünk abban, hogy jobban megértsük és értékeljük saját eredetünket?" (1)
(1) - https://futurism.com/2118-century-predictions/