A dán kormány a múlt héten jelentette be, hogy finanszírozni fogja azon erőfeszítéseket, hogy megtisztítsák a szennyezéstől az Egyesült Államok által több, mint fél évszázada hátrahagyott katonai bázist Grönladon. (1)
A hatéves, 180 millió koronás (30 millió dolláros) programban Grönland és Dánia környezeti szakértőinek egy csoportja vesz részt, akik a helyi lakosokkal együttműködve mérik fel a 2. Világháború idején működő létesítmények okozta szennyezés mértékét, majd megállapítják, hogy mely területeket kell először megtisztítani.
A megállapodás azt követően született, hogy Nuuk hosszú ideig nyomást gyakorolt Koppenhágára, hogy akár tisztítsa meg a szennyezéstől a területet maga, vagy kérje meg Washingtont, amely Grönlandon katonai bázisokat hozhatott létre a 2. Világháború idején, miközben Dánia kolóniaként irányította a szigetet.
Kezdetben úgy tűnt, hogy Koppenhága nem tesz semmit. Ehelyett a dán Környezetvédelmi Minisztérium 2016-ban javasolta, hogy mivel a környezetvédelmi felelősséget 1989-ben átruházták Nuukra, talán Grönlandnak kellene fizetnie a szennyezés megtisztításáért, amely akkoriban fennállt.
Júniusban azonban a dán kormány világossá tette, hogy finanszírozza a tisztítási erőfeszítéseket, és a múlt héten aláírt megállapodás véglegesíti ezt az elkötelezettséget.
Bár a szennyezés egy részét már azonosították, teljes kiterjedése még nem ismert, ezért a csoport kezdeti munkája abból áll, hogy azonosítsák a szennyezés típusait, majd terveket dolgozzanak ki az eltávolításukra.
A megállapodásban szereplő egyik helyszín Ikkatteq, mely az ország keleti partján fekszik. Az 1941 és 1947 között használt repülőtér - amelyet Bluie East Two kódnéven ismerünk - területén körülbelül 100000 olajos hordó található, melyeket az amerikai hadsereg hagyott hátra.
Egy másik kiemelt helyszín egy olyan repülőtér, amelyet szintén az amerikai hadsereg hozott létre Bluie West Four néven, ami Nuuk, Grönland fővárosa közelében található.
Dán szakértők szerint azonban a finanszírozás összege nem elegendő az összes helyszín megtisztításához, de Espen Lunde Larsen dán környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a megállapodás nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy több pénzt bocsássanak rendelkezésre.
Számos katonai létesítmény nem tartozik a megállapodás hatálya alá. Az aktív amerikai bázisokon kívül szerepel Camp Century, az egykor titkos földalatti bázis, amely mérgező és radioaktív hulladékokkal szennyezett. A múlt nyáron elkezdődött tanulmányokat, amelyek a szennyezés mértékét fogják megállapítani, külön finanszírozzák.
Bár a megállapodás megemlíti a korábbi létesítmények elhelyezkedéséről szóló információk megszerzésének lehetőségét az amerikai hadseregtől, a megállapodást anélkül kötötték meg, hogy megkérték volna Washingtont, hogy járuljon hozzá a tisztításhoz. (2)
(1) - https://www.dr.dk/nyheder/indland/danmark-betaler-180-millioner-rydde
(2) - https://www.arcticnow.com/arctic-news/2018/01/11/copenhagen-to-foot