A mexikói Yucatán-félsziget arról híres, hogy egy geológiai epicentrum, ahová egy hatalmas aszteroida csapódott be, ami megrepesztette a földkérget, és 20 kilométer magasba lökte a törmeléket a légkörbe, ami gyors éghajlatváltozást okozott, amely aztán véget vetett a a dinoszauruszok korának.
Azonban nem ez az egyetlen geológiai kincs, amely a régióban rejtőzik. A terület hatalmas cenotéket (víznyelőket) és elárasztott barlangokat rejt magában. A Reuters beszámolója szerint felfedezők egy csoportja megtalálta a világ legkiterjedtebb elárasztott barlangrendszerét a félszigeten. (1)
Eredetileg két különböző barlangnak gondolták a Dos Ojos-t ("két szem") és a Sac Actun-t ("fehér barlang"), de a búvárok úgy találták, hogy valójában összeköttetésben vannak egymással. Most pedig a mérések szerint ez egyetlen 347 kilométer hosszú barlangrendszer, csatornák és átjárók labirintusa, amely több millió éven át rejtve maradt.
A projektet a Gran Acuifero Maya (GAM) kezdeményezés vezette, amelyben a kutatók azt remélik, hogy amennyire csak tudják, feltérképezik a félsziget felszín alatti részeit.
"Ez a felfedezés a Sac Actun-t a világ legnagyobb víz alatti barlangjává teszi," - közölték az úttörő felfedezők egy közelmúltbeli blogbejegyzésben. A kutatók elmondták, hogy bár a projekt ezen fázisa 2017-ben kezdődött, Robert Schmittner, a GAM kutatási igazgatója 14 éve keresi a kapcsolatot a barlangok között. (2)
Amint azt a projekt neve is sugallja, a barlangok és a cenoték a rég elveszett maja civilizációhoz kapcsolódnak, amely több évszázadon át uralkodott a régióban.
Az ilyen esztétikailag szép természeti tulajdonságok kétségtelenül hatalmas benyomást tettek a majákra. Sőt úgy tűnik, hogy néhány templomot is építettek föléjük. Az egyiket, amelyet egy tollas kígyó istenségnek szenteltek, nemrégiben találták meg egy csonthalom segítségével, amely egy cenotével volt kapcsolatban, amely részben le volt zárva. Olyan, mint egy vizes átjáró az alvilágba.
Ehhez hasonló barlangrendszerek a világ minden táján találhatók, ahol a feltételek adottak a kialakulásukhoz. Rengeteg közülük hamar turisztikai célponttá válik, de mások továbbra is felfedezetlenek maradnak.
Az Ox Bel Ha barlanghálózat egy másik csoda, amely a Yucatán-félsziget mentén és alatta rejtőzik. A közelmúltban felfedezték, hogy tartalmaz egy metán által uralt ökoszisztémát, kezdve a baktériumoktól a garnélarákokig, ahol a földgáz határozza meg számos élőlény táplálékát.
Egyre nyilvánvalóbbá válik, a Yucatán-félsziget valóságos aranybányája ezeknek a víznyelőknek és az elárasztott labirintusoknak, a Chicxulub becsapódási kráter peremén pedig különösen sok található belőlük.
Az alapkőzet itt vastag mészkőből áll, egy olyan kőzetből, amely könnyebben megadja magát az eróziónak, különösen akkor, ha a víz savas. Ez a mészköves régió 66 millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor a sekély tengeren belüli élet elhalt és végül kőzetté változott. Végül ezt a hatalmas, porózus, mészköves platformot erodálni kezdte a kissé savas csapadék, amely beszivárgott az alapkőzetbe, kialakítva ezeket a víz alatti barlangokat.
A tenger szintje végül annyira lecsökkent, hogy a mészkő tetők beomlását okozta, így jöttek létre a cenoték. A tenger szintje végül ismét megemelkedett, ami elárasztotta a barlangokat.
"Ez a hatalmas barlang jelenti a világ legfontosabb víz alatti régészeti lelőhelyét," - tette hozzá Guillermo de Anda, a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet kutatója és a GAM igazgatója.
A barlangokban található régészeti leletek mellett rámutatott arra, hogy ez az óriási víz alatti hálózat "nagy biológiai sokféleséget hoz lére és tart fenn".
"Most mindenkinek az a feladata, hogy ezt megőrizze," - állapította meg Schmittner. (3)
(1) - https://www.reuters.com/article/us-mexico-discovery/worlds-biggest
(2) - https://granacuiferomaya.com/2018/01/15/la-cueva-inundada-mas-gr
(3) - http://www.iflscience.com/environment/explorers-find-worlds-bigge