Néhány éve már ismert az a felvétel, amely egy kísérletet mutat be, ahol egy kutya eltávolított fejét bizonyítottan sikerült életben tartani és az állat válaszolt a különböző ingerekre. A videó része egy dokumentumfilmnek, amelyben a tudósok tesztelték és kutatták a mesterséges életet a szovjet időkben.
A felvétel a "Kísérletek az élőlények újjáélesztésére" című 1940-es filmből származik, amely azt a szovjet kutatást dokumentálta, melynek során klinikailag halott élőlényeket élesztettek újra. A filmet a Szovjet Filmügynökség szponzorálta, és szovjet tudósok egy csoportjának halott állatokon (kutyák) végzett újraélesztési kísérleteit magyarázza el. A kísérleteket Dr. Sergei Brukhonenko, a Szovjetunió Kísérleti Fizikai és Terápia Kutatóintézetének tudósa vezette Moszkvában.
Először is vért vezettek az eltávolított kutya fejébe egy izolált kutya szívének segítségével, amit csövekkel juttattak be a nyaki ereken keresztül, és úgy tűnik, hogy oly módon működik, mint a korábban élő állat esetében.
http
Ezután egy szintén izolált tüdőt láthatunk egy tálcán lélegezni, ami harmonikaszerűen mozog, ahogy mesterségesen levegőt pumpálnak belé, ami oxigénnel látja el a vért. A következő részben egy primitív szív-tüdő gép működését írják le, amit autojektornak neveznek, amely két membrános lineáris szivattyúból és egy oxigén buborékkamrából áll.
A film elmagyarázza, hogy a mesterséges vérkeringés biztosítja z eltávolított kutyafej életben maradásához szükséges anyagcserét, amely kimutathatóan reagál a külső ingerekre. A film azonban nem mutatja az artériás és vénás kapcsolatokat a kutya fejéhez.
Végül egy másik kutya esetében is előidézik a klinikai halál állapotát, lecsapolják az összes vérét, majd tíz percig így hagyják, ezután a szív-tüdő géphez (autojektor) kapcsolják, és az eltávolított vért külsőleg juttatják vissza az állat testébe.
Néhány perc múlva a klinikailag halott kutya szíve, majd a légzése is újraindul. Később a gépet eltávolítják, és a kutya néhány nap múlva újra egészséges életet él. Más hasonló, kutyákon végzett kísérletekről is említést tesznek a dokumentumfilmben.
Ezek a szovjet kísérletek és az állatok újjászületéséről szóló film akkoriban sok vitát váltottak ki. Brukhonenko később azonban kifejlesztette az autojektor újabb változatát emberi használatra, és kutatásai létfontosságúnak bizonyultak a nyitott szívvel kapcsolatos eljárások fejlesztésében Oroszországban. Az élettani kutatásaiért Brukhonenko posztumusz megkapta a tekintélyes Lenin-díjat.
http