Ötven évvel az 1967-es New York-i Nemzetközi Autókiállításon történt debütálása után a Gyro-X újra megjelent 2017-ben az egyik rangos autókiállításon az "1960-as évek amerikai álomautója" kategóriában. A 60-as évek közepén az innovatív tervező Alex Tremulis és a giroszkóp szakértő Tom Summers a Gyro-X létrehozásakor úgy gondolta, hogy a járművük helytakarékosabb, biztonságosabb és jobb az üzemanyag felhasználása, mint egy négykerekű autónak. 750.000 dollárt fektettek be a megépítésébe, de a tömeges termelés finanszírozása soha nem valósult meg, és az autót az elkövetkező évtizedek során elfelejtették, mint egy szerencsétlen árvát.
Az idők során eltávolították belőle a stabilizáló giroszkópot, egy harmadik kereket adtak hozzá, és egy 3-as típusú VW motor és sebességváltó került bele az eredeti Cooper motor és lánchajtás helyett.
2009-ben egy Mark Brinker nevű gyűjtő meglátta a megszentségtelenített autót egy YouTube videóban, és megvásárolta a tulajdonosától - egy Las Vegas-i előadóművésztől -, és közölte gyűjtő barátjával, Jeff Lane-nel, hogy mit szerzett.
"Mark megvette az autót és meg akarta csinálni," - mondta Lane, a Lane Motor Museum elnöke Nashville-ben, Tennessee-ben. "Tudta, hogy kedvemre volt a dolog, amikor megkapta, és egy év múlva felhívott, és azt mondta: 'Úgy döntöttem, hogy ez nekem túl sok.'"
A Gyro-X projekt a Lane Motor Museum restauráló technikusa, Michael Hüby kezébe került. "Semmi dokumentáció nem volt, ezért alapvetően napokig néztük a képeket, hogy kitaláljuk, hogyan csinálták," - mondta. Hüby gondosan helyrehozta a vázát, amit a VW komponensek miatt megváltoztattak. "Szereztünk egy eredeti Cooper motort, majd elkészítettem az egész hajtásláncot: a lengőkart, a hátsó felfüggesztést és a láncvezetést," - mondta Hüby. "Teszteltük a fékrendszert, a váltót, majd ezt követően a giroszkóppal folytattuk."
http
A Lane Múzeum végül partnert keresett, és az olasz Agency Impianti vállalatot találta meg, amely nagy jachtok giroszkópikus stabilizálására specializálódott. Az Impianti alapítója, Stefano De Simoni 2015-ben meglátogatta a Lane Múzeumot, hogy felmérje a kihívást és, hogy terveket készítsen. Majd másfél évvel később visszatért egy giroszkóppal, hogy beépítsék a járműbe.
De Simoni és Hüby ugyanazokat a mechanikai alkatrészeket használták fel, mint amelyeket eredetileg Tremulis és Summers, beleértve egy nagy, hidraulikusan vezérelt giroszkópot és szelepblokkot a gyűrű precessziójának vagy szögmozgásának vertikális tengelyű irányítására. Azonban a mai elektronikus szenzorok és számítógépek a működő elemek finomabb ellenőrzését teszik lehetővé. (1)
De Simoni kifejlesztett egy szoftvert, amely képes kezelni a gyűrű precesszióját vezérlő szelepblokkokat és így a jármű egyensúlyát. Egy hónapon keresztül De Simoni és Hüby a mechanikai rendszereket állították be, és 90 szoftver beállítást teszteltek, miközben 15 tanknyi üzemanyagot égettek el. A zseniális jármű végül 2017. júniusában készült el és azóta már megjárta az utakat. Mivel ez az egyetlen példány, jelenleg több millió dollár az ára. (2)
(1) - http://autoweek.com/article/classic-cars/gyroscopically-stabilized-gyro-x
(2) - https://www.lanemotormuseum.org/collection/cars/item/gyro-x-1967