Az éghajlatváltozás következtében a régészek több, mint 2000 ősi leletet találtak az örök jég alatt Norvégia Oppland-hegységében. Az olvadás azonban fenyegetést is jelent a tárgyak épségére.
Az olyan magas csúcsokkal rendelkező régió, mint például a 2439 méter magas Galdhoppigen Norvégia középső területén található, amely a vas- és bronzkor ősi civilizációinak titkait őrzi.
A Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban a Norvég Kulturális Örökségek Minisztériuma és az Cambridge-i Egyetem régészei által közölt új jelentés szerint 2006 és 2015 között több száz tárgyat találtak meg. (1)
A leletek megtalálását a környék változó időjárása teszi lehetővé, ami nem csak elősegíti a régóta nem látott tárgyak feltárást, hanem veszélyezteti is azok épségét.
A korábban jég alatt lévő területeken felfedeztek vadász eszközöket, mint például nyilakat, ruhadarabokat és fából készült csapdákat, amelyeket arra terveztek, hogy a szarvasokat a várakozó íjászok felé tereljék.
A tárgyak radiokarbon kormeghatározása révén a kutatók azt találták, hogy bár bizonyos időszakokból sokféle emberi tárgy maradt fenn, más korokból viszont semmi, ami tükrözi az emberi életben bekövetkezett változásokat, sőt a pestis létezését is.
"Egy ilyen mintázat, amely igazán meglepett minket, az aktivitás lehetséges növekedése volt a késő antik kis jégkorszaként (i.sz. 536-660) ismert időszakban," - mondta James Barrett, a Cambridge McDonald Intézet régész kutatója.
"Ebben az időben lehűlés történt; a termés odaveszhetett, és a populációk esetleg lecsökkentek. Figyelemre méltó azonban, hogy a jégből származó leletek ebből a periódusból is fennmaradtak, talán azt sugallva, hogy a hegyi vadászat jelentősége fokozódott, hogy az alacsony hőmérsékletű időszakokban kiegészítsék a kieső mezőgazdasági terményeket."
Barrett szerint a 8. és 10. század közötti nagyszámú lelet a gazdasági minták változását jelzi és az emberi populációk növekvő terjeszkedését.
"Ennek a növekedésnek az egyik oka lehetett az Európában felbukkanó városok egyre bővülő ökológiai határvonala," - tette hozzá Barrett.
A közelmúltban megjelent tanulmány szerint a 11. századtól kezdve a középkori időszakból származó leletek száma kevés és messze vannak egymástól.
Brit Solli, az oslói Kulturális Történeti Múzeum régésze szerint ez egy tömeges fertőző betegség megérkezését jelenti.
"Amikor a pestis a 14. század közepére megérkezett, az északi kereskedelem és a piacok is szenvedtek. A kevesebb piaccal és a kevesebb rénszarvassal az aktivitás a magas hegyekben jelentősen csökkent." (2)
(1) - http://rsos.royalsocietypublishing.org/content/5/1/171738
(2) - https://www.cam.ac.uk/research/news/frozen-in-time-glacial