Izraelnek meg kell fizetnie "az örökös megszállás és konfliktus"árát, és azzal a kilátással kell szembenéznie, hogy rajta ragad a "teljes értékű bekebelezés" vádja, ha felhagy a palesztinokkal való megbékéléssel, figyelmeztetett a német külügyminiszter.
Tel Avivban a Nemzeti Biztonsági Tanulmányok Intézetében (INSS) Németország vezető diplomatája, Sigmar Gabriel elmondta, hogy Izraelnek végül lépéseket kell tennie az arab-izraeli békefolyamat előrehaladása érdekében, vagy szembe kell néznie a "egyenlőtlen jogok" véget nem érő konfliktusának zord kilátásaiba. (1)
A két államos megoldásra hivatkozva, amely során két szuverén államot hoznának létre a zsidók és a palesztinok számára, Gabriel azt mondta, hogy Berlin "Izrael barátjaként" tudni szeretné, ha a zsidó állam "nem támogatja a konfliktus tárgyalásos megoldását."
"Azoktól kérdezem, akik ellenzik a palesztin államot: hogyan szeretnék, hogy Izrael jövője kinézzen?" - mondta és hozzátette: "Önök készen állnak az örökös megszállás és konfliktus árának megfizetésére, ha ez az ár tovább fog nőni, ha nincs remény az önrendelkezésre a palesztin oldalon?"
Számos uniós tag támogatja a különálló palesztin állam létrehozását a kétállami megoldás részeként, és az európaiak között "egyértelműen növekszik a csalódottság az izraeli lépések láttán," mondta Gabriel.
Németországban a fiatalok "egyre kevésbé hajlandók elfogadni azt, amit a palesztinok tisztességtelen bánásmódnak tartanak," - tette hozzá a diplomata.
Izrael most két kilátással néz szembe - vagy "viseli a teljes értékű bekebelezés következményeit, az egyenlőtlen jogok egy államos valóságát," vagy "egyetlen demokratikus államot fogad el a tenger és a folyó között".
http
Az elmúlt évtizedekben számos kísérlet történt egy arab-izraeli békés megoldásra, de egyik sem járt sikerrel. Izrael látszólag szemet huny a zsidó telepek bővítése felett az elfoglalt Ciszjordániában, és egyre szorítja markát a Gázai övezetben és Jeruzsálem többi részében.
Gabriel megjegyezte, hogy Németország aggódik "a meggyőző válaszok hiánya,"és a "megtorpant békefolyamatból eredő kérdések miatt".
Berlin "várja a napot, amikor izraeli nagykövetségét áthelyezheti Jeruzsálembe," - mondta a külügyminiszter, majd magyarázatot adva azt mondta: "De hadd tegyem hozzá: a két államos Jeruzsálembe, mint fővárosba".
Jeruzsálem státusza egy másik hátráltatója, hogy tartós béke szülessen az izraeliek és a palesztinok közötti. Kezdetben úgy gondolták, hogy olyan város lesz, amely különleges nemzetközi státuszt élvez egy ENSZ megbízás alapján, de az 1967-es hatnapos háború után elfoglalták, majd később az izraeliek fővárosuknak nyilvánították.
A legtöbb nyugati ország nem ismeri el hivatalosan Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Ugyanakkor tavaly decemberben Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Washington "elismeri a nyilvánvalót"és Jeruzsálemet Izrael fővárosaként tartja számon. Egy nyilatkozatában Trump nyitva hagyta az ajtót a lehetséges megbeszélések előtt mondván: "Az Egyesült Államok támogatná a két államos megoldást, ha mindkét fél egyetértene." (2)
(1) - https://www.auswaertiges-amt.de/de/newsroom/gabriel-inss/1426598
(2) - https://www.rt.com/news/417620-israel-prospect-occupation-palestine/