Az észak-amerikai és európai időjárási viszonyokért felelős óceáni áramlat lassul, valószínűleg az éghajlatváltozás miatt, a héten megjelent két tanulmány szerint.
Az Atlanti Meridionális Fordulóáramlás (röviden AMOC) az Atlanti-óceán északi óceánáramainak rendszere, amely szállítószalagként mozgatja a vizet és a levegőt, ezáltal időjárási rendszereket hozva létre, és elosztva a bolygón lévő hőt. Meleg, sós víz folyik északra az Atlanti-óceán felső rétegeiben, míg a hidegebb víz dél felé áramlik a mélyebb rétegekben. Eközben hőt szállít a déli féltekéről és a trópusokról északra.
Az AMOC keringési változásai hatással vannak a globális éghajlati rendszerre, kezdve az afrikai és indiai monszun csapadéktól az észak-amerikai és nyugat-európai hurrikánokig. (1)
A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az AMOC a 20. század közepe óta mintegy 15 százalékkal lassult - a leglassabb az elmúlt 1500 évben - ami hűtő hatást gyakorol a szubpoláris Atlanti-óceánra és a Golf-áramlat régiójának felmelegedését okozza. (2)
A kutatók méréseket végeztek az Atlanti-óceán északi részén lévő 5,2 millió négyzetkilométeres területen - az úgynevezett "hideg folton" - a keringési minták és az óceán felszínénének szezonális hőmérsékleteit vizsgálva. Ezek a változások valószínűleg a légkörben a növekvő szén-dioxidra reagálnak, valamint az elmúlt 150 év során megfigyelt melegebb globális hőmérsékletekre. (3)
"A folytatódó globális felmelegedés valószínűleg tovább fogja gyengíteni az AMOC-ot hosszú távon a hidrológiai ciklus, a tengeri jégvesztés és a grönlandi jégtakaró gyorsabb olvadása révén, ami tovább fokozza az Atlanti-óceán északi részének frissülését," - írták a tanulmány szerzői.
A lassulás intenzívebbé válik, és a Nature-ben megjelent második tanulmány szerint megnyitja az ajtót az óceán jelenlegi áramlási potenciáljának teljes leállásához, ami egy "fordulópont" lenne. A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy legalább egy évtized múlva bekövetkezhet egy ilyen összeomlás, ami katasztrofális lehet. (4)
De vajon mit jelent a globális felmelegedés mindezekkel kapcsolatban? Nos, néhány dolgot biztosan.
Először is, a melegebb víz megnehezíti a hideg, sűrűbb víz leereszkedését és átfordulását. Miközben a grönlandi jégtakarók és gleccserek olvadnak, édesvíz folyik az óceánba, ahol ez a kavargó folyamat általában megtörténik. Itt a víz kevésbé sűrű és kevésbé sós, ami csökkenti annak képességét, hogy lesüllyedjen. A megnövekedő csapadék az északi féltekén, a déli féltekén pedig a több párolgás további hatással van minderre.
Másodszor, a szél hatással van arra is, hogyan mozognak a jelenlegi rendszerek, és jelentősen megváltoztathatják az áramlatokat, ha több édesvíz kerül az óceánba. Az óceán feletti csökkent szélerősség a függőleges sótartalom "azonnali gyengülését" okozhatja, és megváltoztatja az óceán rétegződését, miközben lassítja a termohalin keringést.
Egyes kutatók szerint ezeket a becsléseket még nem támasztják alá megfelelő mennyiségben a rendelkezésre álló adatok. (5)