A mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerek használata minden idők legmagasabb szintjét érte el. Ez nem csak az egészségünkre van rossz hatással, hanem károsítja a talajt, amelyben az ételeinket kell megtermelnünk. Amint a tápanyagok eltűnnek a talajból, még több növényvédő szerre és műtrágyára van szükség ahhoz, hogy fenntartható legyen a termelés szintje.
Szerencsére azonban, ahogy nő az emberek tudatossága, egyre többen váltanak az organikus termékekre és saját kertet művelnek. Az pedig egyre nyilvánvalóbb tény, hogy nem kell mindezen nehéz vegyi anyagokat használni. A mezőgazdaság alternatív formái, például a permakultúra növekvő alkalmazása bizonyítja ezt a szemléletet, és néhány gazdálkodó úgy döntött, hogy ennek érdekében virágokat használ. Hosszú sávokban világos vadvirágokat ültetnek, hogy ezzel odavonzzák a kártevők természetes ragadozóit és ezzel gyakorlatilag nullára csökkenthetik a növényvédő szeres permetezést.
Hogyan működik?
A virágsávokat tavaly ősszel 15 nagy szántóföldi gazdaságban ültették el Közép- és Kelet-Angliában, melyeket 5 éven keresztül fognak nyomon követni, ami az Ökológiai és Hidrológiai Központ (CEH) kísérletének részét képezi. (1)
A vadvirágok segítségével olyan rovarok számára teremtenek vonzó körülményeket, mint a zengőlegyek, a parazita darazsak és a futóbogarak, melyekről kimutatták, hogy csökkentik a kártevők számát a növényeken és végső soron növelik a terméshozamot.
Eddig a vadvirágsávokat csak a termőföldek szélén ültették el, ami azt jelentette, hogy a természetes ragadozók nem tudták elérni a nagyon nagy termőterületek középpontját. "Ha elképzeljük egy futóbogár méretét, akkor ez egy rendkívül hosszú séta egy mező közepére," - mondta Richard Pywell, a CEH professzora. (2)
A GPS technológia által vezetett betakarító gépek már képesek precíz módon begyűjteni a terményeket, ami azt jelenti, hogy a termőterületek közé ültetett vadvirág sávok érintetlenül maradhatnak és egész évben használhatók. A Pywell által végzett kezdeti vizsgálatok azt mutatják, hogy a megfelelő távolságra ültetettt virág sávoknak köszönhetően a ragadozó rovarok képesek megtámadni a levéltetveket és más növényi kártevőket az egész területen. A felhasznált virágok közé tartozik a réti margitvirág, a vöröshere, a vadmurok és a közönséges búzavirág.
A mostani vizsgálatokban a sávok körülbelül hat méter szélesek, és csak a teljes mező területének 2% -át veszik igénybe. A sávokat folyamatosan nyomon követik az egész vetésforgó ciklus ideje alatt az őszi búzától az olajrepcéig és a tavaszi árpáig.
"Ez egy igazi próba - a tudósoknak valódi és gyakorlati megoldásokat kell találnunk," - mondta Pywell, aki egy tavaly megjelent úttörő tanulmánynak is vezető szerzője volt, amelyben bemutatta, hogy a neonikotinoid rovarirtó szerek károsítják a méhpopulációt és nem csak az egyes kártevőket.
Hasonló kísérletek történnek Svájcban, ahol olyan virágokat használnak, mint a búzavirág, a koriander, hajdina, pipacs és kapor. Pywell azt reméli, hogy a természetes ragadozók évről évre eléggé le tudják csökkenteni a kártevők számát, hogy soha ne legyenek nagyobb járványok, ami "ideális lenne, hogy soha nem kelljen permetezni."
Miért permetezünk annyit?
Az Egyesült Királyság kormányának vezető tudományos tanácsadója tavaly szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy a szabályozók túlnyomó többsége szerte a világon egyszerűen azt feltételezi, hogy a növényvédő szerek biztonságosan használhatók ipari léptékben a földeken, és azt állítja, hogy ez hamis. (3) Egy ENSZ jelentés a közelmúltban szintén eloszlatta azt a mítoszt, hogy a rovarirtók szükségesek a világ élelmezéséhez, és igen, ez azt jelenti, hogy a növényvédő szeres termesztésre támaszkodó, genetikailag módosított élelmiszerek nem szükségesek a világ élelemmel történő ellátásához. Szerencsére a hatalomban lévő emberek kezdik ezt felismerni.
"Kétségtelenül van lehetőség a növényvédő szerek használatának csökkentésére, ez egy adott dolog," - mondta Bill Parker, a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Testület kutatási igazgatója. "Valószínűleg sok évbe telik, mire a kártevők már nem jelentenek problémát, és a növényvédő szerek használata jelentősen csökkenthető. De lesz néhány év, amikor egy adott kártevő vagy betegség rendkívül fontos lesz, és ezek azok az idők, amikor valóban szükségünk lesz a növényvédő szerekre."
Azt is kijelentette, hogy "hatalmas kulturális váltásra" van szükséges a mezőgazdaságban, mert a növényvédő szereket attól függetlenül is használják, hogy a kártevőket azonosították-e vagy sem. "Az Egyesült Királyságban a növényvédelmi tanácsadók többsége agronómusokból áll, akik olyan vállalatokhoz kötődnek, akik pénzt adnak a rovarölők értékesítése után," - mondta. "Van egy kereskedelmi hajtóerő, és ezért hajlamosak a megelőző megközelítésre."
Természetesen vannak vállalati érdekek, de szerencsére az új tudatossággal mindez megváltozik, hiszen az emberek visszatérnek az alapokhoz, és felismerik, hogy vannak biztonságos és hatékony módszerek a növények védelmére, és nem kell mérgezni a talajunkat, a terményeinket és az ételeinket, ahogyan most tesszük. (4)
(1) - http://assist.ceh.ac.uk/
(2) - https://www.theguardian.com/environment/2018/jan/31/stripes
(3) - https://www.theguardian.com/environment/2017/sep/21/assum
(4) - http://www.collective-evolution.com/2018/04/13/farmers