Szeretjük azt gondolni, hogy kivételesek vagyunk, egy olyan intelligens életforma, amely egy mérhetetlenül komplex ipari civilizációt hozott létre. De vajon honnan tudhatnánk, hogy több millió évvel ezelőtt más életformák nem hoztak-e létre hatalmas városokat, változtatták meg a tájat és alakították ki a saját civilizációjukat? Milyen nyomokat hagyhattak számunkra, melyeket megtalálhatnánk?
Ez a gondolati kísérlet volt az, amelyet a NASA Goddard Űrtudományi Intézet igazgatója, Gavin Schmidt és a Rochester-i Egyetem fizika és csillagász professzora feltárt. Meg akarták érteni, hogy vajon egy rendkívül fejlett civilizáció bizonyítékai fennmaradnak-e több tízmillió évig a jövőben, és ha igen, milyen formában lehet rájuk bukkanni. Eredményeiket az International Journal of Astrobiology című kiadványban tették közzé. (1)
"Gavin és én még nem láttunk semmilyen bizonyítékot egy másik ipari civilizációra," - mondja Frank a legelején. Mivel nem találtak semmilyen emberiséget megelőző civilizációt, megvizsgálták, hogy milyen hatással vagyunk mi fajként a bolygóra, és ezek a hatások valószínűleg mennyi ideig észlelhetők a jövőben. "Ezek a kérdések arra késztettek minket, hogy másként gondolkodjunk a jövőről és a múltról, beleértve azt is, hogy bármely bolygó léptékű civilizáció felemelkedhet és elbukhat."
Miközben rengeteg bizonyíték áll rendelkezésre a miénket közvetlenül megelőző civilizációkról olyan szobrok és épület maradványok formájában, amelyek legfeljebb néhány ezer évre nyúlnak vissza, a dolgok sokkal átláthatatlanabbá válnak, amikor az időt néhány millió vagy több száz millió évvel visszaforgatjuk.
Ezt "Szilur hipotézisnek" nevezik - a Dr. Who technológiai szempontból fejlett hüllői után - arra gondolva, hogy milyen nyomai maradnának egy civilizációnak, amely 100 000 évig tartott körülbelül 60 millió évvel ezelőtt. Ez nagyon hosszú időnek hangzik, de a Föld történelmében ez csak egy pillanat. Azonban a fosszíliák esélye igen ritka lenne, szóval mit is kereshetnénk?
Fajként jelenleg olyan nyomokat hagyunk magunk után, amelyek 100 millió év múlva is kimutathatók lesznek. 7 milliárd embert táplálva teljesen megváltoztattuk a nitrogén ciklust, és nagy része most már az óceán fenekén és a hegyek csúcsán található. Az érem másik oldala a ritkaföldfémek, amelyek egykor mélyen a föld alatt voltak, de most szabadon találhatók a felszínen, ahogy egyre bonyolultabb technológiákat fejlesztünk.
Nem is beszélve a szénciklus változásairól, hiszen rengeteg fosszilis tüzelőanyagot égetünk el és több millió tonna műanyag kerül a természetbe. Sőt, néhányan azt sugallják, hogy az általunk gyártott műanyag egy újfajta kőzetet fog képezni, és ezek a változások messze a jövőben is kimutathatók lesznek. (2)
Mindez nyilvánvalóan hipotetikus ebben a pillanatban, de nagyon fontos. Ezek azok a nyomok, amelyeket felhasználhatnánk arra, hogy korábbi fejlett civilizációk nyomait keressük más bolygókon.
"Tudjuk, hogy a korai Mars és talán a korai Vénusz sokkal lakhatóbb volt, mint most, és elképzelhető, hogy egy nap lefúrhatunk az ottani geológiai üledékekbe," - mondja Gavin Schmidt. "Ez segít nekünk végiggondolni, hogy mit is kellene keresnünk." (3)
(1) - https://arxiv.org/abs/1804.03748
(2) - http://www.sciencemag.org/news/2014/06/rocks-made-plastic
(3) - https://www.eurekalert.org/pub_releases/2018-04/uor-wtw041