Hivatalosan is megnyitották azt a 18 km-es hidat, amely összeköti az orosz szárazföldet a Krím-félszigettel, és így most már Oroszországban található Európa leghosszabb hídja. Vlagyimir Putyin elnök személyesen vezetett egy teherautót a híd megnyitó ünnepségén.
A híd megnyitása azokról az emberekről szólt, akik rekordidő alatt hozták létre a hatalmas építményt. Több tucat nehéz tehergépjármű, köztük vontató teherautók, építőipari daruk és betonkeverők oszlopa bukkant fel, miközben dudáltak is. Putyin, aki szintén megjelent az ünnepélyes átadáson, szokatlanul alkalmi stílusban felöltözve vezette az egyik Kamaz teherautót a gépkocsi sor előtt.
Az oszlop megérkezett a híd krími oldalához, ahol Putyin néhány "köszönömöt" mondott el annak a több ezer embernek, akik hozzájárultak a projekthez - a víz alatti robbanóanyag szakértőknek, akik segítettek a második világháborúból megmaradt bombákat hatástalanítani a tengerfenéken, és a régészeknek valamint a sok építőipari munkásnak, akik lehetővé tették a híd létrejöttét.
"10 000 ember dolgozik ezen az építkezésen, 15 000-en dolgoztak a csúcs időszakban. Mintegy 220 vállalat vett benne részt. Valójában az egész ország dolgozott rajta. Az eredmény csodálatos. Ezzel a Krím és a legendás Szevasztopol is erősebbé válik, és közelebb hoz egymáshoz minket," - mondta.
A híd két részből áll - az egyik a gépjárműforgalom számára épült, amely ezen a héten nyílik meg, és egy a vonatoknak, ami a jövő évre készül el. A teherautókat még több hónapig nem engedik a hídra, így több idő marad a biztonsági intézkedésekre és a mérnöki minőség ellenőrzésére. A nehéz járművek keddi felvonulásának célja nyilvánvalóan a híd szilárdságával kapcsolatos spekulációk eloszlatása volt.
A Krím-félsziget és a Krasznodar vidék közötti közvetlen összeköttetés a kontinentális Oroszországban jelentős eredmény. Az építkezést már a 19. század végén is fontolgatták. A hódító náci Németország elkezdett építeni egy hidat, de a projektnek hamar vége lett, amikor a Szovjetunió előrenyomult.
A szovjetek maguk is megpróbálkoztak a híd megépítésével, de a bonyolult tengerfenék és a kíméletlen téli idő miatt hamar kudarcot vallottak. Végül a komphajó összeköttetést életképesebb megoldásnak tekintették. A modern időkben Oroszország és Ukrajna próbált tárgyalni egy közös projektről, hogy modern technológiával hozzák létre a hidat, de ennek sem lett eredménye.
A helyzet 2014-ben változott meg, amikor egy fegyveres puccs Kijevben egy oroszellenes kormányt segített hatalomra Ukrajnában. A nacionalista pogromok fenyegetése és az autonómia visszaszorítása miatt a túlnyomóan oroszok lakta Krím-félsziget népszavazáson eldöntötte az Ukrajnától történő elszakadást és kérték Oroszországot, hogy vegye vissza a félszigetet az ország részeként, amelyet Moszkva meg is tett. Kijev azzal reagált, hogy elszigetelte a régiót, megzavarta a víz- és a villamos energia ellátást, és korlátozta a Krím-félszigetre történő utazást.
A krími híd projekt volt Oroszország válasza a helyzetre - egy állandó földi kapcsolat a félsziget és az ország többi része között. A projekt munkálatai 2015-ben kezdődtek a szükséges infrastruktúra megteremtésével párhuzamosan a Kercsi-szoros mindkét oldalán.
2016-ban kezdődtek a híd tényleges munkálatai, amikor a munkások ideiglenes építményeket és vezető pilléreket építettek be a tengerfenékbe. A 2017-es év vitathatatlanul az építkezés legnehezebb része volt, melynek során a helyére vontatták és beemelték a híd két íves részét, amelyek alatt a hajók áthaladhatnak. Itt az acélszerkezetek súlya 6000 tonna, illetve 5500 tonna súlyúak a vasúti és autó forgalom számára épített szerkezetek.
Korábban Európa leghosszabb hídjának címét Portugália Vasco da Gama hídja tartotta, amely teljes hossza meghaladja a 12 km-t. Rögtön mögötte a Lezíria híd ugyanabban az országban található. Az európai hidak azonban elhalványulnak ázsiai társaik mellett. A világ leghosszabb hídja egy 164,8 km-es szörny, amelyet 2010-ben nyitottak meg Tanjang és Kunsan városa között Kínában. (1)
(1) - https://www.rt.com/news/426774-crimea-bridge-opening-ceremony/