Egy norvég kutatók által elvégzett új tanulmány szerint a mai fiatalok IQ pontszámai hanyatlást mutatnak, ami véget vet a háború utáni emelkedő intelligencia trendnek.
A 2. Világháborút követően a fiatalok IQ-ja folyamatosan emelkedett. Ezt Flynn-effektusnak nevezték el az új-zélandi James Flynn intelligencia kutató után. Ez a jelenség gyakorlatilag azt jelentette, hogy az átlagos IQ eredmények körülbelül három ponttal emelkedtek évtizedenként.
De az oslói Ragnar Frisch Közgazdasági Kutatóközpont kutatása szerint a Flynn-effektus mára elhagyta csúcspontját. A PNAS folyóiratban megjelent tanulmányban a norvég tudósok, Ole Rogeberg és Bernt Bratsberg elemezték az 1962 és 1991 között született mintegy 730 000 ember szabványosított IQ tesztjeiből származó adatokat, akik kötelező nemzeti szintű IQ teszteken vettek részt. (1)
A tanulmány feltárta, hogy a vizsgált személyek IQ eredményei az 1975-ben születettek esetében érték el a csúcspontjukat, míg az 1991-ben születettek öt ponttal kevesebbet értek el. A tudósok szerint ez a változás sok tényezőnek tudható be, beleértve a gyerekek nevelését és tanulását is. Például kevesebbet gyakorolják a matematikát és a nyelveket, és nőtt a televíziózás vagy a technológia használatának teljes időtartama.
Dr. Ole Rogeberg azonban hangsúlyozta, hogy az alacsony IQ-t nem kell feltétlenül butaságnak tekinteni, hanem inkább a digitális technológia új valóságához igazodnak a gyerekek és olyan készségekre tesznek szert, amelyeket egy szabványosított IQ teszttel nem lehet könnyen mérni vagy értékelni.
Az egyik dolog, amit a tanulmány kizárt, hogy az alacsonyabb IQ pontszámok genetikai mutációkból vagy demográfiai eltolódásból erednek. A norvég kutatók egész családokat és testvéreket vizsgáltak annak érdekében, hogy feltárják a mentális hanyatlás minden közös vonását, de nem találtak ilyet. (2)
(1) - http://www.pnas.org/content/early/2018/06/05/1718793115
(2) - https://www.rt.com/news/429738-study-young-iq-decline/