A tudósok felfedezték, hogy a Kepler-186f még inkább hasonlít a Földre, mint korábban gondolták, és talán lakható. Úgy tűnik, hogy a bolygón évszakok váltakoznak és éghajlattal is rendelkezik, köszönhetően a stabil axiális dőlésének.
A Kepler-186f egy exobolygó, vagyis a Naprendszerünkön kívül, 500 fényév távolságra van. A Georgia-i Technológiai Intézet kutatói szimulációkat alkalmaztak az exobolygó forgástengely dinamikájának elemzésére és azonosítására, amely meghatározza, hogy a bolygónak hogyan dől meg a tengelye és ez hogyan változik az idő múlásával.
A tanulmány kimutatta, hogy a Kepler-186f tengelyirányú dőlése olyan stabilnak tűnik, mint a Földé. A bolygó tengelyirányú dőlése évszakokat és éghajlatot hoz létre, mivel ez befolyásolja a felszínre érkező napfényt, ezért a kutatás azt sugallja, hogy rendszeres évszakokkal rendelkezhet.
Ugyanez vonatkozik a Kepler-62f-re is, egy szuper Föld méretű bolygóra, amely egy körülbelül 1200 fényév távolságra lévő csillag körül kering. A Kepler-62f-ről úgy vélik, hogy a leginkább Földszerű exobolygó, amíg a Kepler-186f-et fel nem fedezték 2014-ben. Egy csillag körül kering a lakható zónában, ami azt jelenti, hogy a csillagtól való távolsága elegendő ahhoz, hogy a víz összegyűljön a felszínén.
A tudósok úgy vélik, hogy a tengelyirányú dőlés változékonysága megmagyarázza, hogy miért változott a Mars vizes bolygóból kopárrá.
"A Mars Naprendszerünk lakható zónájában van, de a tengelyirányú dőlése nagyon instabil - nullától 60 fokig változik," - mondta Gongkie Li, a tanulmány vezető szerzője, a Georgia technológiai professzora. "Ez az instabilitás valószínűleg hozzájárult a marsi légkör pusztulásához és a felszíni víz elpárolgásához." (1)
A Föld tengelyirányú dőlése 22,1 és 24,5 fok között változik 10000 vagy annál több év alatt.
(1) - http://www.news.gatech.edu/2018/06/28/more-clues-earth-exoplanets