Elnézést előre is, ha esetleg kellemetlenül érint, de jó esélyed van arra, hogy az első emléked egy hazugság. A korai emlékekkel kapcsolatban végzett egyik legnagyobb felmérés során az Egyesült Királyság kutatói azt találták, hogy az emberek közel 40 százaléka hamis első emlékkel rendelkezik.
A legújabb kutatások azt sugallják, hogy a hosszú távú emlékeink csupán 3,5 éves korunk körül kezdenek kialakulni. Azon képesség hiányát, hogy visszaemlékezzünk az ezen pont előtt történt eseményekre egy olyan jelenség, amelyet "gyermekkori amnéziának" neveznek.
A tudósok leginkább úgy vélik, hogy a csecsemő agya nem eléggé érett, vagy túlságosan elfoglalt a fejlődéssel, hogy az élet eseményeit kódolja, melyeket később emlékekként felidézhetnénk. Noha néhányan azt mondják, hogy ezek az emlékek nem tűntek el, csak a felnőtt gondolkodás számára elérhetetlenek.
A Psychological Science folyóiratban megjelent felmérés során 6661 válaszadót kértek fel arra, hogy részletezzék az első emléküket, valamint mondják meg az akkori életkorukat. Csak egy kikötés volt - a válaszadóknak 100%-ban biztosnak kellett lenniük abban, hogy valódi emlékről van szó, és nem olyasvalamiről, amit fényképekről, családi videókról vagy a másodlagos emlékezetük révén szereztek. (1)
[post_ads]
A válaszok azt sugallják, hogy az emlékek kódolása (vagy emlékképződés) 3,2 éves korban kezdődik, de a kutatók valami sokkal érdekesebbet is észrevettek - a válaszadók 38,6 százaléka azt állította, hogy olyan emlékekkel rendelkeznek, amelyek két évnél fiatalabb korukból származnak. Mi több, 893 válaszadó azt állította, hogy emlékei vannak abból az időből, mielőtt elérték volna az első születésnapjukat. Tudományosan szólva ez nem lehetséges. A kutatók következtetése az volt, hogy ezek az első emlékek nem igazi emlékek, hanem hamisak.
Hogy megmagyarázzák ezt az ellentmondást, a kutatók elemezték az emlékek tartalmát és nyelvét. Érdekes módon a hamis emlékekről beszámoló emberek túlnyomó többsége középkorú vagy idősebb volt (10-ből négy embernek, akik ebbe a demográfiai csoportba estek, hamis emlékeik voltak), és itt találhatjuk a nyomot.
Fontos megjegyezni, hogy emlékeink közismerten agyafúrtak. Van néhány olyan ember, akiknek a memóriája annyira hihetetlenül pontos, hogy emlékeznek minden egyes alkalomra, amikor egy bizonyos dalt hallottak. Ez egy neurológiai rendellenesség, amelyet magasabbrendű önéletrajzi emlékezetnek (HSAM), vagy hipermnéziának neveznek. De ez nagyon ritka.
Sokkal gyakoribb azonban a hamis emlékek kialakulására való hajlam. Az emberek ötven százaléka ebbe a táborba tartozik. A memória annyira képlékeny, hogy a kutatók képesek beültetni egy hamis emléket vagy meggyőzhetik az adott személyt mindössze három interjú során, hogy súlyos bűncselekményt követtek el.
[post_ads_2]
A kutatók azt gyanítják, hogy a hamis első emlékek a korai tapasztalataink időbeli töredékeiből jönnek létre, amelyek részben fotókból és családi történetekből származnak, és összeolvadhatnak, hogy egy észlelt eseményt alkossanak. Ez azután egy adott pillanathoz kötődik - és már létre is jött a hamis emlék.
Például "Egy személynek hasonló típusú emléke származhat abból, ha valaki olyasmit mond, hogy az 'anyának egy nagy zöld babakocsija volt,'" - magyarázta Martin Conway, a Londoni Egyetem memória kutató központjának igazgatója.
"A személy ezután elképzeli, hogyan is nézhetett ki. Idővel ezek a töredékek emlékekké válnak, és gyakran az ember elkezd hozzáadni dolgokat, mint ahogy a játékokat egymásra pakolja."
Az a helyzet, tette hozzá, hogy ezekről az emlékekről az emberek nem veszik észre, hogy kitaláltak. Amikor elmondják nekik, gyakran nem hiszik el. (2)
(1) - http://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/0956797618778831
(2) - http://www.iflscience.com/brain/sorry-to-break-it-to-you-but-your