Miután évekig nem talált semmit a keresés során egy amatőr régész, aki egyébként dán fogászati asszisztens Aarhusban, több mint 30 darab történelmileg jelentős ékszert, köztük arany és gyöngy tárgyakat fedezett fel egy sáros területen a Hjarnø szigeten.
Mads Ravn, a Vejle Múzeumok kutatója szerint az arany a 6. századig nyúlik vissza, a viking korszak kezdetét megelőző időkig.
"Évek telhetnek el anélkül, hogy az amatőr régészek aranyat találnak, és néhányan soha nem bukkannak ilyesmire, így ez csodálatos," - mondta a szerencsés nő, Terese Refsgaard. Az arany gyöngyöket, medálokat, tűt és apró darabokat tartalmazott, amelyeket valószínűleg pénzként használtak.
A felfedezésre még 2017-ben került sor, azóta pedig professzionális régészek is dolgoztak a helyszínen és még több lelet került elő a földből. A megtalált 34 tárgy közül 27 színtiszta arany.
A felfedezés arra utal, hogy a Hjarnø-ról származó emberek kapcsolatba kerültek a Római Birodalommal.
A szigetnek már korábban is ismert volt a gazdag történelme, ahol sok évszázados nyílhegyeket és a tenger által partra mosott tárgyakat találtak. A sziget délkeleti oldalán az óceán a tengerpartot erodálja és meredek sziklákat hagy maga után. A sziget déli részén pedig túrázásra alkalmas útvonalak vannak.
A tudósok azt gondolják, hogy a Hjarnø arany kincs egy olyan ajándék volt, amelyet a "dühös istenek" kiengesztelésére szántak.
A rómaiakhoz csatlakozott emberek "valószínűleg részt vettek a rajtaütésekben, ezért a felfedezésünk egy kis örökség a világtörténelem zavaros idejéből, amikor az aranynak megvolt a saját világos nyelve," - mondta Ravn.
A római kapcsolat az ékszereken található minták és formatervek miatt került fókuszba, mondta a kutatás vezetője. "A kézművesség tekintetében teljesen egyediek olyan arany mintákkal, amelyek majdnem spirálok," - mondta. "Ez bizonyíték a magas szintű szakértelemre."
"Úgy gondoljuk, hogy ez egy szokásos felajánlás volt abban a reményben, hogy az istenek segíthetnek azoknak, akik a nehéz időkben eltemették a kincset. És tudjuk, hogy ez a 6. századig nyúlik vissza. Vajon arra szánták, hogy megnyugtassák a dühös isteneket és véget vessenek a szegény nyaraknak és a sötét égboltnak a salvadori vulkánkitörést követően?" - tette fel a kérdést egy kutató.
"Vagy a Nyugat-Római Birodalom néhány évtizeddel korábban bekövetkezett végső összeomlásának köszönhető, amikor az aranyat Dániába hozták a visszatérő 'újgazdag' arisztokraták, akik az Északi Istenekre alapozva egy új rituális gyakorlatot és vallást hoztak létre? Nem tudjuk."
A szóban forgó vulkán Salvadorban tört ki 536-ban. A hatalmas esemény 100 000 embert azonnal megölhetett, akár 400 000 ember is elmenekülhetett, és több mint egy évig hamu takarhatta el az égboltot. Ennek hatásai messze túlléphettek Salvador határain.
[post_ads_2]
"A nap fényt adott világosság nélkül," - írta Prokopiosz bizánci történetíró -, "és rendkívül hasonlított a napfogyatkozás fényére, mivel a napsugarak nem voltak világosak."
Vannak kérdések a következő fázist illetően, de egyes tudósok úgy vélik, hogy a kitörés kiterjedt, bár rövid élettartamú éghajlatváltozáshoz vezetett az északi féltekén.
Dániában pedig ebben az időszakban gyengék voltak a nyarak és szegényes volt a termés.
Számos római forrás írta le, hogy a Nap sötét volt a nap folyamán, és a 6. századi Szír Krónika szerint "nagy volt a kétségbeesés az emberek között".
A nyugati birodalom ekkorra már szétesett. Az utolsó római császár, Flavius Romulus Augustus még egy évig uralkodott a nyugati birodalomban, ami végül 476-ban fejeződött be.
A viking kor 793-ban kezdődött és 1066-ig tartott. A vikingek Skandináviából származnak, Dániát pedig spirituális és történelmi otthonuknak tekintik. Hjarnø szigetén egy megőrzött Viking hajó vonzza a látogatókat. A Kalvestenene az Odden nevű félszigeten található helyszín, amely a Vikingek hamvasztásos temetkezési helyének számít.
A szigeten felfedezett arany most a Vejle Múzeumban található. (1)
(1) - https://www.dr.dk/nyheder/indland/50-historiske-fund-paa-dansk