Nemrégiben olyan tanulmányok zajlottak le, amelyek rávilágítottak arra, hogy az apró műanyagdarabok hogyan kerülnek be a környezetbe, beleértve a halakat, sőt a sót is, amelyet megeszünk. Sajnos az emberi bél nem tartalmaz olyan baktériumokat, amelyek képesek lebontani ezeket a műanyagokat, és úgy tűnik, hogy a gyomorsavunk sem alkalmas erre a feladatra.
Szóval hová kerülnek? Az emberi széklet vizsgálata először erősítette meg az elkerülhetetlen tényt, miszerint végül az ürülékünkben kötnek ki.
Sokat megtudhatunk egy társadalomról, ha tagjainak székletét vizsgáljuk meg. Az elmúlt héten az Oxfordi Egyetem kutatói nyomon követették a főleg halakból álló étrend megváltozását Lübeckben 700 éves latrinákból származó parazitákat felhasználva. (1)
Ha a távoli jövő régészei úgy döntenek, hogy hasonló módon megvizsgálják ennek az évtizednek az ürülékét, akkor nem parazitákat fognak találni a hőkezelt ételek miatt. Ehelyett apró műanyag darabokat fognak felfedezni! Tudományunk sokkal fejlettebb, mint a középkori Európáé, azonban nem kell ilyen sokáig várni, ugyanis a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatói ezt már megtették.
A kutatók nyolc embert vizsgáltak a bolygó különböző helyein, hogy pontos naplót vezessenek mindenről, amit egy adott héten megettek. Ezután a székletüket összegyűjtötték és 10 fajta műanyag jelenlétét vizsgálták bennük.
Ezen műanyagok közül kilencet megtaláltak, átlagosan 20 részecskét 10 grammonként mindegyik székletben. A műanyagok 50 és 500 mikrométer közötti méretűek voltak, és a résztvevők ürülékében találták meg, bár ketten közülük nem ettek halat a kísérlet során.
A leggyakoribb műanyagrészecskék a polipropilén - műanyag formázásra és pelenkák gyártására használják - és a polietilén-tereftalát (PET) volt, ami leggyakrabban az üdítőitalos palackokban található.
[post_ads_2]
Dr. Philipp Schwabl vezető kutató az eredményeket az UEG Weeks gasztroenterológiai konferencián mutatta be. "Ez az első tanulmány a maga nemében, és megerősíti azt, amit régóta gyanítottunk, hogy a műanyagok végül bejutnak az emberi bélbe," - nyilatkozta Shwabl. "Különös aggodalomra ad okot, hogy ez mit jelent számunkra, különösen a gasztrointesztinális betegségekben szenvedők esetében."
A mikroműanyagoknak negatív hatásai lehetnek a bélben, és nyilvánvalóan felhalmozódhatnak a gyomorban, ahogyan a teknősök és a bálnák esetében. Ráadásul Schwabl még ennél is ijesztőbb képet vázolt fel.
"A legkisebb mikroműanyag részecskék képesek bejutni a véráramba, a nyirokrendszerbe és még elérhetik a májat is," - mondta. "Most, hogy elsőként szereztünk bizonyítékokat az emberi testen belüli mikroműanyagok jelenlétére, további kutatásokra van szükségünk annak megértéséhez, hogy ez mit jelent az emberi egészségre nézve." (2)
Valószínűleg semmi jót.
(1) - http://www.ox.ac.uk/news/2018-10-15-parasites-medieval
(2) - https://www.eurekalert.org/pub_releases/2018-10/sh-md