A NASA Parker napszondája a Nap felé halad egyre gyorsabb sebességgel, hogy megkezdje a küldetését, de ez nem jelenti azt, hogy egy pillanatig sem fog visszanézni oda, ahonnan származik. Szeptember 25-én a szonda 43,5 millió kilométeres távolságból egy képet készített a Földről.
A képet (a fenti kép jobb oldalán) a napszonda nagylátóterű kamerája vagy a WISPR segítségével készítette, amely két teleszkópból áll, amelyek enyhén eltérő látványt rögzítenek az égen. A külső távcső vette fel a Föld képét. A készüléket a Nap atmoszférikus jellemzőinek, például a korona megfigyelésére fogják használni, mielőtt a szonda áthalad alatta.
A Földről készült képbe belenagyítva a jobb oldalán egy kis kidudorodás látható, amely nem más, mint a Hold, amely bolygónk mögül bámul kifelé. Míg a Föld ezen a képen a középpontban található, nem ez az egyetlen csillagászati jellemző, amelyet érdemes megemlíteni.
A Plejádok csillaghalmaza a Föld bal oldalán található ugyanabban a panelben. A Bellatrix és Betelgeuse néven ismert csillagok pedig a második kép alján láthatók, amelyet a szonda belső teleszkópja készített, és a fenti kép bal oldalán látható.
A Földet mutató képen egy nagy lencsefolt is látható a középpontban, amit a Föld fényessége okoz.
[post_ads_2]
A szonda október 3-án repült el a Vénusz mellett, és majdnem elérte első közeli találkozását a Nappal. Ez perihelion néven ismert, és november 6-án kerül rá sor, amikor a szonda a csillagunk felszínét 24,1 millió kilométerre fogja megközelíteni, ami valamivel több, mint a Merkúr és a Nap közötti távolság. Végül a legközelebb 6,9 millió kilométerre fog elhaladni a Nap mellett, és ekkor a sebessége eléri a 690000 kilométeres óránkénti sebességet. (1)
A szondát Eugene Parker fizikusról nevezték el, aki a napfizika fontos szempontjait előre jelezte, és ő alkotta meg a "napszél" kifejezést, hogy leírja a Nap által a Naprendszerbe kilökött részecskék áramlását. A szonda várhatóan 2026-ig fog működni.
(1) - https://www.nasa.gov/feature/goddard/2018/parker-solar-probe