Az elektromos járművek terjedésének köszönhetően arra számítanak, hogy 2040-re az új autók 50%-át fogják kitenni. A következő nagy kihívás azonban a töltési infrastruktúra korszerűsítése lesz. Ez egy összetett folyamat, amelyhez egy olyan rendszerre van szükség, amely mindenütt jelen van és gyorstöltő állomásokkal rendelkezik, hogy a sofőröknek ne kelljen pánikba esniük, hogy mikor merül le az autó akkumulátora, de ne is terheljék le teljesen az elektromos hálózatot.
És természetesen könnyűnek is kell lennie, mert egy dolgot megtanultunk az elektromos autók térhódításával kapcsolatban, hogy a legcsekélyebb kellemetlenség is elriaszthatja a tulajdonosokat.
Az elérhetőség és a sebesség tekintetében a Tesla hajtotta végre a legnagyobb fejlesztést a Supercharger hálózattal, bár a töltőket csak a Tesla járművekhez lehet használni. Ugyanakkor egyre több univerzális töltőállomást lehet látni a bevásárlóközpontokban, parkolóházakban, sportarénákban, irodaházakban, utcákon a nyüzsgő belvárosokban, valamint a magántulajdonú garázsokban és autópályák mellett. Ezek leginkább falakra vagy oszlopokra szerelt vezetékes állomások.
A vezeték nélküli töltés azonban számos problémát megoldhatna a bonyolultság és a töltési hálózatok egyszerűbbé tételével kapcsolatban, miközben egyéb előnyökkel is rendelkezik.
A technológiát már alkalmazzák az okostelefonok és más kisebb elektronikai eszköz töltésére, de általában rendkívül közel kell lennie az eszköznek a töltőhöz ahhoz, hogy átjusson az elektromosság a réz tekercsek között, amelyek oszcilláló mágneses mezőkkel képesek energiát továbbítani.
Ez a jobban ismert változata, az úgynevezett elektromágneses induktív töltés. A bostoni székhelyű WiTricity cég azonban a mágneses rezonancia néven ismert másik változatot kezdte fejleszteni.
A vállalat - amely 2007-ben egy MIT erőfeszítés révén született - olyan technológiát hozott létre, amely ugyanolyan frekvencián finoman hangolt átviteli és vevőkészüléket használ, lehetővé téve a nagyobb hatékonyságot az átvitel során, valamint növelve a távolságokat a gyakorlati alkalmazások számára.
Bár ezek az alkalmazások a katonai és az ipari fogyasztói technológiákig terjedhetnek, a vállalat szinte kizárólag az autópiacra összpontosít. "A járművek töltése jól illeszkedik az átviteli távolságokhoz és a teljesítményszintekhez, amit elérhetünk," - mondta Grant Reig, a vállalat vezető termékmenedzsere. "Lehet egy töltőpad az ember otthonában vagy a bevásárlóközpontban vagy a taxisállomásokon, és anélkül, hogy bármit kellene tenni, vagy létre kellene hozni a kapcsolatot, a villamos energia automatikusan megindul."
[post_ads_2]
A rendszer úgy működik, hogy rezonáns frekvenciát hoz létre a közelben lévő tárgyakkal, és rezgésbe hozza azokat. Az eredmény pedig az, hogy sokkal kevesebb a teljesítményveszteség, mint más vezeték nélküli töltési módszerek esetén, körülbelül 90-93 százalékos hatékonysággal működik, így növelhető a töltési sebesség, amely megegyezik vagy meghaladja a vezetékes töltőkét. A rendszer biztonságos is, mivel beépített akadályjelző érzékelőkkel rendelkezik, amelyek kikapcsolják magukat, ha háziállatok vagy emberek véletlenül az energia áramlás útjába kerülnek, bár a hatása általában csak a mágneses tárgyakat érinti.
Az első jármű, amely rendelkezik ezzel a vezeték nélküli töltési technológiával, a 2018-as BMW 530e Európában. A Nissan, a Hyundai, a Honda és a Toyota is fejlesztik a technológiát, és becslések szerint két gyártó fogja kínálni azt az Egyesült Államokban 2019-ig, három-öt 2020-ig, és 2021-ig egy tucat.
Van még egy lehetséges előnye: az ilyen rendszerek akkor is hasznosak lesznek, ha egyszer az autonóm autók is belépnek a képbe. Az önvezetés egyik előnye természetesen az a tény, hogy az autók szükség szerint maguk is képesek önállóan mozogni. Tehát egy leparkolt autóval nem kell megállni egy töltőhelyen, amíg a tulajdonos vissza nem kapja, ahogyan most történik. A kocsik maguktól elindulhatnak, és felszabadíthatják a helyet a következő jármű számára.