A Föld felszíne híresen szép, nedves hely, de egy új tanulmány azt sugallja, hogy a köpeny sokkal több vizet tartalmaz, mint korábban hitték. A Mariana-árok körüli szeizmikus tevékenység megfigyelései azt mutatják, hogy az alábukó tektonikus lemezek több vizet szívnak magukkal a Földbe, ami megváltoztathatja a globális vízciklusról meglévő ismereteinket.
A Mariana-árok a leginkább arról ismert, hogy az óceán legmélyebb része, és csaknem 11000 méter mélyen található a legalacsonyabb pontja. Ez azért van, mert az árok két tektonikus lemez, a kisebb Fülöp-lemez és a hatalmas Csendes-óceáni lemez találkozóhelye. Mivel sűrűbb és idősebb, az utóbbi valójában az előbbi alá csúszik, ami óriási mennyiségű tengervizet enged át a repedéseken keresztül a Föld kérgébe és felső köpenyébe.
De ez nem csak folyadék. A magasabb hőmérsékleten és nyomáson ebben a mélységen a víz az alsó lemez kőzeteiben víztartalmú ásványokká alakul, és ezután a lemez egyre mélyebbre kerül a köpenyben, amíg a lemez mozog. De vajon mennyi víz kerülhet oda?
"Az előző becslések nagymértékben eltérnek a 97 km-nél mélyebben található vizekről," - mondja Douglas A. Wiens, egy a témában megjelent friss tanulmány kutatási tanácsadója. "A számítások fő bizonytalansági forrása az alábukó legfelső köpeny kezdeti víztartalma volt." (1)
Hogy jobban megértsék a mélyben zajló folyamatokat, a St. Louis-i Washington Egyetem kutatói 19 tengeri szeizmográfból álló hálózatot használtak fel az óceán fenekén, a Mariana-árok körzetében, amelyeket hét másik szárazföldi készülék egészített ki a közeli Mariana-szigeteken. Ezekkel az eszközökkel a csapat több mint egy évnyi szeizmikus mozgást volt képes nyomon követni, hogy a kapott adatok alapján jobban megismerhessék a lemezek szerkezetét és sebességét.
A csapat úgy találta, hogy a terület víztartalmú sziklái közel 32 km-re fekszenek a tengerfenék alatt. A korábbi tanulmányok úgy alkottak képet a földalatti struktúrákról, hogy kutatóhajókról hanghullámokat lőttek ki, de ezek csak a mélység egy töredékéig jutottak el.
[post_ads_2]
"Az előző vizsgálatok olyan forrás kutatásokon alapultak, amelyek csak 5-8 kilométert mutattak meg a bejövő lemezből," - mondja Chen Cai, a tanulmány első szerzője. "Nem tudták pontosan meghatározni, mennyire vastag, vagy milyen a víztartalma. A mi tanulmányunk megpróbálta ezt megállapítani. Ha a víz mélyebbre hatolhat a lemezben, akkor ott maradhat és nagyobb mélységekbe süllyedhet."
A megfigyelések azt sugallják, hogy a Mariana-árok négyszer több vizet szív magába és húz le a mélybe, mint azt a korábbi vizsgálatok becsülték. Ha ez a tendencia a világ más hasonló régióiban is érvényesül, akkor a mély köpenyben körülbelül háromszor annyi víz lehet, mint gondoltuk. Ez jól illeszkedik azon egzotikus jégformák legújabb felfedezéséhez, melyek gyémántokban esnek csapdába, ami szintén bizonyíték a nedvesebb köpenyre.
De vajon hová kerül ez a víz? Általában úgy gondolják, hogy a legtöbb a vulkánkitörések során újra a felszínre kerül, néha több száz kilométerrel távolabb. A csapat azonban azt állítja, hogy az új eredmények arra utalnak, hogy sokkal több víz kerül a Föld mélyébe, mint amannyi felszínre jön. Ezen új adatok alapján talán jobban megérthetjük a globális vízciklus körforgását. (2)
(1) - https://www.nature.com/articles/s41586-018-0655-4
(2) - https://source.wustl.edu/2018/11/seismic-study-reveals