A teremtés és az evolúciós elméletet támogatók közötti viták évtizedek óta zajlanak. A Teremtés könyve is azt mondja, hogy az egész emberiség mindössze két embertől származik. Vajon egyetért ezzel a tudomány? Egy közelmúltbeli tanulmány szerint a válasz: "talán".
A tanulmányt Mark Stoeckle és David Thaler végezte a svájci Bázeli Egyetemen. Megvizsgálták több mint 5 millió állat "genetikai vonalkódját" 100 ezer különböző fajból, plusz az emberi faj genetikai jellemzőit.
Ezen vonalkódok alapján, amelyek az élő sejtek mitokondriumainak apró DNS darabkái a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az adataik "összhangban vannak" azzal a feltételezéssel, hogy az egész emberiség egyetlen pár felnőttől származik, akik 100000 - 200000 évvel ezelőtt éltek.
A tanulmány kimutatta, hogy a mitokondriális DNS-t nézve nagyon kevés genetikai sokféleség van az emberek között. A mitokondriális DNS a genetikai kódunk része, amelyet anyai ágon öröklünk, és nem keveredik össze a sejtjeink DNS-vel, ami lehetővé teszi a közvetlen anyai genetikai vonal nyomon követését.
A Human Evolution folyóiratban 2018 májusában megjelent tanulmány nyomán a média azt kezdte hangoztatni, hogy "Minden ember csak két embertől származik, állítják a tudósok." (1)
A hangzatos főcímeken túlmenően Michael Marshall tudományos újságíró egy Forbes-ban megjelent cikkben megjegyzi, hogy "a DNS vonalkódolás nem tökéletes módszer a fajok azonosítására, de viszonylag jól működik." Marshall ugyanakkor utal arra, hogy "nagy következtetéseket nem lehet levonni a mitokondriális DNS-ből, különösen nem egyetlen génből." (2)
Az ilyen DNS részletek eltérése a szerzők szerint azt sugallja, hogy ugyanez igaz a Földön élő fajok 90%-ára. Stoeckle és Thaler jelentése szerint a jelenleg létező "összes állatfaj" csak egyetlen pártól származik, amelyek mindegyike ugyanabban az időben született bolygónk történetében, kevesebb, mint 250 ezer évvel ezelőtt.
"A következtetés nagyon meglepő és olyan keményen harcoltam ellene, amennyire csak tudtam," - mondta Thaler.
"Egy olyan időben, amikor az emberek olyan nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni és a csoportbeli különbségekre, talán több időt kellene fordítanunk arra, hogy miben hasonlítunk egymásra és az állati birodalom többi részére," - jegyezte meg Stoeckle.
Az igazi rejtély az, hogy az emberi populációnak miért kell újraindulnia. Az utolsó kihalási esemény több mint 65 millió évvel ezelőtt történt a dinoszauruszok idején. Ez a kérdés felveti azt az elképzelést, hogy talán az embereket arra tervezték, hogy rendszeresen "újrainduljanak" - kihalva, majd újra kezdve a semmiből.
Marshall azt állítja, hogy a tanulmány következtetései nem olyan világosak. Stoeckle és Thaler maguk is rámutatnak: "A fajok fejlődése sok szempontból összetett."
Amikor a mitokondriális DNS-ről van szó, Marshall elmagyarázza, hogy genetikai anyagunk ilyen kis hányadát vizsgálva félrevezető következtetésekre juthatunk. Ennek egyik példája az, hogy amikor a neandervölgyi ember mitokondriális DNS-ét szekvenálták, nem mutatott semmilyen bizonyítékot a neandervölgyiek és a modern emberek között történt kereszteződésre. A különböző emberi fajok közötti kereszteződésre azonban bizonyítékot találtak a sejtek genomjában.
Továbbá azt mondja, hogy a Stoeckle és Thaler által megadott időszak, a "100 ezer és 200 ezer évvel ezelőtt annyira homályos, hogy értelmetlen." Egy ilyen hosszú idő esetén nincs igazi ok arra, hogy feltételezzük, hogy egyetlen katasztrofális esemény zajlott le, amely megtizedelte az emberi populációt, és egyetlen pár maradt, Ádám és Éva.
Álláspontja szerint bármilyen alapító pár egy nagyobb népesség részét képezte, és az utódaik olyan genetikai előnyökkel rendelkeztek, amelyek az egész emberiségben elterjedtek.
A legtöbb fennmaradt faj viszonylag új, az elmúlt 200 ezer év alatt alakult ki. Nem ismert, hogy egy adott faj általában mennyi ideig él, de becslések szerint a fajok átlagosan 500 ezer és 10 millió év közötti ideig élhetnek. Tekintettel erre a hatalmas tartományra, teljesen érthető, hogy új fajok jelentek meg a kutatók által vizsgált időszak óta.
Marshall utolsó érve az, hogy Stoeckle és Thaler tanulmánya nem felel meg a régészeti nyilvántartásainknak. Marokkóban 2017-ben fajunk újabb maradványait fedezték fel, amelyek 300 ezer évnél bizonyítottan idősebbek.
A fosszilis feljegyzések azt mutatják, hogy 500 ezer évvel ezelőtt váltunk szét a neandervölgyiektől, így állítható, hogy az emberi faj legalább ilyen idős. Nehéz azonban pontosan meghatározni azt a pillanatot, amikor egy faj elég eltérő ahhoz, hogy új fajnak lehessen nevezni.
(1) - http://www.pontecorboli.com/digital1/human
(2) - https://www.forbes.com/sites/michaelmarshal