A Chang'e 4 kínai robotszonda sikeres landolást hajtott végre a Hold sötét oldalán, ezzel a kínai állami médiák jelentése szerint az első ember alkotta jármű lett, ami égi kísérőnk felderítetlen felszínén leszállt.
A szonda állítólag a déli pólus Aitken medencéjében, a legrégebbi, legnagyobb és legmélyebb kráterben szállt le a Hold felszínén. A Hold "sötét oldala" nagyrészt felderítetlen maradt, mert pozíciójánál fogva védve van a rádió frekvenciáktól, ami megakadályozza a közvetlen kapcsolatot a Földdel. A probléma megoldására Kína idén májusban indította útjára a Csüecsiao átjátszó műholdat a sötét oldalról érkező jelek továbbítására.
Az első fotó, amelyet a szonda a Földre visszaküldött, egy viszonylag lapos, sziklás felületet mutat egy nagy kráterben.
A Chang'e 4 több kísérletet fog elvégezni a Holdon, többek között választ keresve arra a tudományos kérdésre, hogy a növények képesek-e az alacsony gravitációs környezetben fejlődni, a holdjáró feltárja a pólust, hogy vizet vagy más erőforrásokat találjon, figyelve a napszél és a holdfelszín közötti kölcsönhatást, és sor kerül az első alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati kísérletre is a Hold felszínén.
"Mivel a Hold távoli oldala árnyékolva van a Földről érkező elektromágneses interferenciáktól, ideális hely az űrkörnyezet és a napsugárzások kutatására, és a szonda 'meghallgathatja' a kozmosz távolabbi régióit," - mondta Tongjie Liu, a Kínai Nemzeti Űrügynökség Hold Feltáró és Űrprogram Központjának igazgatóhelyettese.
A kínai szonda elliptikus pályán keringett a Hold körül vasárnap óta a landolás előkészítéseként. A misszió december 8-án indult a Xichang Műhold Kilövő Központból, és azt jelentették, hogy négy héttel később érte el a Holdat, majd állt orbitális pályára.
Az első képek, melyeket a szonda küldött vissza a Földre
Kína viszonylag kezdőnek számít az űrutazás terén az Egyesült Államokkal és Oroszországgal összehasonlítva, de gyors ütemben pótolja az elveszett időt. Az ország utolsó holdjárója, a Yutu 973 napot töltött a Hold felszínén, és küldetése 2016-ban ért véget.
Kína azt tervezi, hogy 2020-ban egy Mars szondát indít, hogy a bolygó felszínéről származó mintákat gyűjtsön és arra törekszik, hogy 2022-ig saját állandó űrállomást létesítsen Föld körüli pályán. Eközben az Egyesült Államok a kínaiak űrben való terjeszkedésére fenyegetésként tekint, és hadseregének kibővítését tervezi, az úgynevezett "Űrhaderő" létrehozását, és megtiltja a NASA-nak, hogy együttműködjön Kínával. (1)
(1) - https://www.rt.com/news/447980-china-probe-moon