Hogy mit látunk a fenti képen? Hogy néhány hieroglifa kicsit furcsa, ellentétben a többiekkel. Sokak szerint, akik meglátogatták Abüdoszban Széthi templomát (1), sőt még egyes régészek is azt állítják, hogy ezek a hieroglifák valójában a mai kor repülőgépeit ábrázolják. Ez talán pareidolia (2), vagy az ókori egyiptomiaknak csak szerncséjük volt, amikor kifaragták ezeket a hieroglifákat?
Ezt az ősi templomot I. Széthi és fia II. Ramszesz építtette, mely számos kutató figyelmét vonzotta a régészet és az ufológia területén. A fenti képről először azt gondolták, hogy hamisítvány, de bebizonyosodott, hogy valódi, és megtalálható egy nehéz kőlapon a csodálatos templom mennyezetének egyik tartóján. Bár sokan szeretnénk, ha ezek az ősi hieroglifák mai gépeket ábrázolnának, a legtöbb régész azt állítja, hogy palimpszeszt (3) eredményei, ahol az egyiptológusok a hieroglifák átfedését azonosították.
Az I. Széth templomában található hieroglifák hihetetlenül tiszták és pontosak, és nincs a templomban egyetlen hely sem, ahol a hieroglifák hanyagul kivitelezettek, vagy rossz helyen lennének, tehát akkor mit jelenthetnek valójában?
A feliratok újra faragása általános gyakorlat volt az ókori Egyiptomban. A történelem szerint, ha az újonnan hatalomra került fáraó elfogadta elődei építményeit, úgy tették azokat sajátjukká, hogy felülírták a hieroglifákat, és ez a gyakorlat olykor okozhatott optikai csalódásokat, és ez a magyarázat az, amire a modern kori egyiptológusok hivatkoznak Abüdosszal kapcsolatban. Ugyanakkor bizonyos kutatók ezen a ponton nem értenek egyet a magyarázattal, és azt állítják, hogy egy helikopter, és más jármű pontos és folyamatos faragott ábrázolása látható.
Ha valóban igaz, akkor ez teljes mértékben megváltoztathatja a kutatók gondolkodását Abüdosszal, Karnakkal, és az egész történelemmel kapcsolatban.
Kapcsolódó cikk - Miért találhatók az ősi ábrázolások között repülőgépek, helikopterek és dinoszauruszok? - Bolygónk eltitkolt történelme
Vajon az Abüdoszban talált hieroglifák repülőgépek jelenlétére utalnak több évvel ezelőtt? Vajon véletlen, hogy hasonló hieroglifákat találtak két helyen, Abüdoszban és Karnakban? Az átcsiszolás, vagy a templom hieroglifáinak újra faragása megállja helyét a repülőgép elmélettel szemben? Ez egy olyan vita, ami folytatódni fog a jövőben, amíg pontos magyarázat nem születik, amit a régészeti közösség is elfogad. Az Abüdoszban látható "repülő gépezetek" hivatalos magyarázata az, hogy ezek nem repülőgépek, csak újra faragott erodálódott írásjelek, melyeket megviselt az idő.
Ha a hieroglifák készítője arra gondolt, hogy bemutassa ezeket a repülőgépeket, biztosak lehetünk benne, hogy más bizonyítékokat is fogunk találni Egyiptomban a létezésükre. Nézzünk szembe a ténnyel, hogyha az ókori egyiptomiak tudtak repülni, az elég nagy dolog lett volna, amit érdemes lett volna ábrázolni és annak hódolni, így erre vonatkozóan sokkal több bizonyíték állna rendelkezésünkre. Ezért egyelőre maradjunk az erodált betűkép magyarázatnál.
(1) - https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Széthi
(2) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Pareidolia
(3) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Palimpszeszt
Ancient Code
Könyvajánló
Richard H. Wilkinson
Az ókori Egyiptom templomai a világ legnagyobb és legdöbbenetesebb vallási műemlékei közé tartoznak. A templomok egyszerre jelentették az istenek lakhelyét, Egyiptom és a világegyetem leképezését, az istentisztelet színterét, kincstárat és a rend szigetét a káosz kozmikus óceánjában. Könyvünk a legkorábbi időktől kezdve nyomon követi fejlődésüket, és figyelmet fordít felépítésük, díszítésük, jelképrendszerük és funkciójuk minden mozzanatára. Bemutatjuk és magyarázatot fűzünk Egyiptom összes fennmaradt templomától az olyan kisebb szentélyekig, mint a sziwai oázisszentély, ahol Nagy Sándort istenné nyilvánították. Az örökkévalóság házai című rész áttekinti az egyiptomi templomok történelmi eredetét és fejlődését, kibontakozásukat és hanyatlásukat éppúgy, mint újkori felfedezésüket. Az istenek épületei című rész nyomon követi a templomépítés és -díszítés folyamatát a megszentelt hely gondos kiválasztásától és az alapítási szertartásoktól kezdve az építkezésben és a díszítésben alkalmazott eljárásokig. A Világok a világokban című rész részletesen megvizsgálja a szent építményt a masszív pülóntornyoktól, a számos templom előtt magasodó szoborkolosszusoktól és obeliszkektől kezdve a homályba burkolózó legbelső szentélyekig. Az Ég és föld között című rész a templom és az egyiptomi panteon isteneinek kapcsolatát vizsgálja, valamint a fáraók és a papok szerepét és szertartásaikat, illetve az elvégzett szent és olykor titkos szertartásokat, ünnepségeket. Az Istenek és királyok templomai című rész a lehető legalaposabb egyiptomi templomkatalógus, amely még a legutóbbi időkben felfedezett templomokat is tartalmazza, valamint lehetőség szerint bemutatja az egyes épületek egyedi és különleges jellegzetességeit. Az ókori Egyiptom templomai térképeivel, tudnivalóival és külön e célra szerkesztett rekonstrukciós ábráival hiteles forrása, ugyanakkor nagyszerű útikalauza is mindenkinek, akit elbűvölt az ókori Egyiptom immár örök varázsa.