A kutatócsoport, melynek Lisa Matisoo-Smith (1) az új-zélandi Otago Egyetem professzora az egyik vezetője, szekvenálta egy 2500 éve Észak-Afrikában eltemetett föníciai mitokondriális genomját. A szakértők a "Byrsa fiatalembernek" vagy "Ariche"-nak keresztelt férfit tanulmányozták, akinek maradványait egy szarkofágban találták meg Karthágó ősi városában Tuniszon, a tunéziai fővároson kívül. Karthágó volt a föníciai civilizáció központja.
Az elemzés azt mutatja, hogy a férfi egy ritka európai haplocsoporthoz tartozott - egy genetikai csoport egy közös őssel - jelezve, hogy anyai leszármazása a Földközi-tenger északi partjának helyszíneihez kapcsolódott, valószínűleg az Ibériai-félszigeten.
 |
| Lisa Matisoo-Smith |
"Az U5b2c1-et tekintik az egyik legősibb haplocsoportnak Európában, és az ottani vadászó-gyűjtögető populációhoz társítják," magyarázta egy sajtóközleményben. "Ez rendkívül ritka a mai modern populációkban, melyeket Európában találtak, szintje nem éri el az egy százalékot. Érdekes módon az elemzésünk azt mutatta, hogy Ariche mitokondriális genetikai felépítése egy konkrét mai portugál szekvenciájának felel meg a legjobban."
A kutatók megjegyzik, hogy bár a föníciaiakról úgy gondolják, hogy a jelenlegi Libanon területéről származnak, befolyásuk kiterjedt a Földközi-tengerre és az Ibériai-félszigetre is. Málaga és Cádiz spanyol városokat például a föníciaiak alapították.
A szakértők 47 mai libanoni ember mitokondriális DNS-ét elemezték és megállapították, hogy egyiküknek sem volt U5b2c1 leszármazása. Az U5b2c1-et már megtalálták két ősi vadászó-gyűjtögető népcsoportnál egy régészeti lelőhelyen Északnyugat-Spanyolországban, Matisoo-Smith szerint.
"Míg gazdálkodó emberek egy hulláma a Közel-Keletről felváltotta ezeket a vadászó-gyűjtögetőket, egyes leszármazási vonalaik esetleg hosszabb ideig fennmaradhattak az Ibériai-félsziget távoli déli részén és a tengeri szigeteken, majd ezt követően bekerültek Karthágó olvasztótégelyébe Észak-Afrikába a föníciai és pun kereskedelmi hálózatokon keresztül," - mondta a sajtóközleményben.
A tanulmányt a Plos One folyóiratban publikálták.
http://journals.plos.org/plosone/article?id=info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0155046
(1) - http://www.odt.co.nz/campus/university-otago/384578/ancient-genetic-links-revealed