Egy egyedülálló zöld kő karkötőt fedeztek fel ősi emberi maradványok mellett egy szibériai barlangban, és ez a legrégebbi ilyen jellegű tárgy, melyet valaha találtak, ami mintegy 40.000 évre nyúlik vissza, mondják orosz szakértők.
A bonyolult, modern megjelenésű csiszolt ékszerdarabról úgy gondolják - ami talán egy történelem előtti hercegnőé lehetett -, hogy a gyenyiszovai ember, egy régen kihalt korai embercsoport készítette kloritból.
A figyelemre méltó karkötőt az Altaj hegységben találták 2008-ban, de csak nemrég mutattak be róla képeket, és egy rekonstrukciót arról, hogyan nézhetett ki abban az időben.
A szakértők, akik hosszú éveken át vizsgálták a karkötőt azt mondják, hogy a bizonyítékok arra utalnak, hogy egy kivételesen ritka darab volt abban a korban, és valószínűleg egy nagy jelentőséggel bíró személy lehetett a viselője, jelentette a The Siberian Times. (1)
Ezen túlmenően a készség szintje és a szükséges szakértelem, hogy létrehozzák a karkötőt azon megfontoláshoz vezetett, hogy ezen korai emberek technológiailag jóval fejlettebbek voltak, mint azt korábban gondolták, és a gyenyiszovai ember látszólag képzettebb volt, mint a Homo sapiens, vagy a neandervölgyiek.
A tudósok megállapították, hogy a karkötő egy részébe fúrt lyuk olyan pontosságú, amit csak egy ma használthoz hasonló, magas fordulatszámú fúrógéppel lehetett csak elkészíteni.
A karkötőt gondosan lecsiszolták, és egy nehéz medál lehetett a középpontjában, ami valószínűleg egy rövid bőrszíjon lógott.
A szakértők azonban azt sem zárták ki, hogy a karkötő egy későbbi korban készült, és a gyenyiszovai ember korábbi maradványai mellé temették el.
A tudósok megjegyezték, hogy a karkötő kloritból készült, ami egy olyan kő, ami a karkötő megtalálási helyétől 250 kilométerre található, ami arra utal, hogy az ékszernek nagy jelentősége volt abban az időben.
Az egyedülálló karkötő jelenleg a Szibériai Népek és a Távol-Kelet Történeti és Kulturális Múzeumában található Novoszibirszk városában.
Irina Salnikova, a múzeum vezetője azt mondta: "A készítőjének ismeretei tökéletesek voltak. Kezdetben azt gondoltuk, hogy a neandervölgyiek vagy a modern emberek készítették, de kiderült, hogy a mester egy gyenyiszovai ember volt."
"Minden ékszer mágikus jelentéssel bírt az ősi emberek számára. A karkötők és nyakdíszek például azért voltak, hogy megvédjék az embereket a gonosz szellemektől."
"De ez a darab a bonyolult technológia és az 'importált' anyag miatt nyilvánvalóan az adott társadalomban magas rangú személyhez tartozott."
Anatolij Derevyanko, az Orosz Tudományos Akadémia szibériai ága Régészeti és Néprajzi Intézetének igazgatója azt mondta: "A karkötő lenyűgöző. Erős napsütésben visszatükrözi a nap sugarait, éjjel a tűz mellett mély árnyalatú zölddé válik. Nem valószínű, hogy egy mindennapi viseletre szánt ékeszrdarab volt. Úgy vélem, hogy ezt a gyönyörű és nagyon törékeny karkötőt csak néhány kivételes alkalommal viselték."
A karkötőt a híres gyenyiszovai barlangban fedezték fel, amely az egyedülálló régészeti leletei miatt nevezetes, ahol egy gyapjas mamut és egy gyapjas orrszarvú csontjait is megtalálták.
A karkötőt körülvevő talaj korát oxigén izotóp analízissel határozták meg.
A Barnaul várostól délre mintegy 160 kilométerre található barlang népszerű célpont a turisták számára az ott talált rengeteg szokatlan állati maradvány miatt.
A karkötőt egy expedíció során találták a barlangban 2008-ban, ahol egész évben 0 Celsius fokos a hőmérséklet, amely segít megőrizni a maradványokat.
Kapcsolódó cikk: Homo sapiens alfajok léteztek 400 ezer évvel ezelőtt a Földön - A tudósok értetlenül állnak a tény előtt
A közelben volt annak a hét- vagy nyolcéves gyenyiszovai lánynak az ujjcsontja, aki mintegy 40.000 évvel ezelőtt élt, a lelet, amely megváltoztatta a korai ember tudományos megértését.
A karkötő két darabját találták meg, melyek körülbelül három centiméter szélesek és egy centiméter vastagságúak, és azt állapították meg, hogy azt jobb kézen viselte talán egy nő vagy egy gyerek.
Ami a leginkább zavarba ejtette a szakértőket, az a módszer, ahogy az ékszer elkészítésére sor került, és távolról sem világos, hogy a "primitív emberi faj" hogyan hozhatta létre azt.
Dr. Derevyanko azt mondta: "Van egy fúrt lyuk, melynek az átmérője körülbelül 0,8 cm."
Tanulmányozva a tudósok megállapították, hogy a fúró forgási sebessége minimális ingadozással meglehetősen magas volt, és egy olyan technológiát alkalmaztak, ami a legutóbbi időkben vált gyakorivá.
"Az ősi mester olyan technikákban volt képzett, amelyekről úgy gondoltuk, hogy nem jellemző a kőkorszakra."
Az intézet igazgatóhelyettese Mikhail Shunkov elmondta, hogy a karkötőt "ugyanabban a rétegben" találták a barlangban, ahol a gyenyiszovai ember igazolt maradványaira leltek.
Elmondta, hogy a "világon sehol" nem volt ilyen technológia, amit ennyire korai időpontban használtak volna.
"Ez azt mutatja, hogy a gyenyiszovai ember 'haladóbb' volt, mint a Homo sapiens és a neandervölgyiek," - mondta, bár a "genetikájuk és a morfológiai karakterük szerint" sokkal primitívebbek voltak.
Úgy vélik, hogy a gyenyiszovai ember mintegy 600.000 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor még sem neandervölgyiek, sem modern emberek nem voltak.
Spanyolországban felfedezett DNS arra utal, hogy a faj - amely sokkal gyakoribb volt Oroszországban és keleten - valamikor Nyugat-Európában lakott, ahol úgy gondolták, hogy a neandervölgyi ember volt az egyetlen korai lakó.
(1) - http://siberiantimes.com/science/casestudy/features/f0100-stone-bracelet-is-oldest-ever-found-in-the-world/
A bonyolult, modern megjelenésű csiszolt ékszerdarabról úgy gondolják - ami talán egy történelem előtti hercegnőé lehetett -, hogy a gyenyiszovai ember, egy régen kihalt korai embercsoport készítette kloritból.
A figyelemre méltó karkötőt az Altaj hegységben találták 2008-ban, de csak nemrég mutattak be róla képeket, és egy rekonstrukciót arról, hogyan nézhetett ki abban az időben.
A szakértők, akik hosszú éveken át vizsgálták a karkötőt azt mondják, hogy a bizonyítékok arra utalnak, hogy egy kivételesen ritka darab volt abban a korban, és valószínűleg egy nagy jelentőséggel bíró személy lehetett a viselője, jelentette a The Siberian Times. (1)
Ezen túlmenően a készség szintje és a szükséges szakértelem, hogy létrehozzák a karkötőt azon megfontoláshoz vezetett, hogy ezen korai emberek technológiailag jóval fejlettebbek voltak, mint azt korábban gondolták, és a gyenyiszovai ember látszólag képzettebb volt, mint a Homo sapiens, vagy a neandervölgyiek.
A tudósok megállapították, hogy a karkötő egy részébe fúrt lyuk olyan pontosságú, amit csak egy ma használthoz hasonló, magas fordulatszámú fúrógéppel lehetett csak elkészíteni.
A karkötőt gondosan lecsiszolták, és egy nehéz medál lehetett a középpontjában, ami valószínűleg egy rövid bőrszíjon lógott.
A szakértők azonban azt sem zárták ki, hogy a karkötő egy későbbi korban készült, és a gyenyiszovai ember korábbi maradványai mellé temették el.
A tudósok megjegyezték, hogy a karkötő kloritból készült, ami egy olyan kő, ami a karkötő megtalálási helyétől 250 kilométerre található, ami arra utal, hogy az ékszernek nagy jelentősége volt abban az időben.
Az egyedülálló karkötő jelenleg a Szibériai Népek és a Távol-Kelet Történeti és Kulturális Múzeumában található Novoszibirszk városában.
Irina Salnikova, a múzeum vezetője azt mondta: "A készítőjének ismeretei tökéletesek voltak. Kezdetben azt gondoltuk, hogy a neandervölgyiek vagy a modern emberek készítették, de kiderült, hogy a mester egy gyenyiszovai ember volt."
"Minden ékszer mágikus jelentéssel bírt az ősi emberek számára. A karkötők és nyakdíszek például azért voltak, hogy megvédjék az embereket a gonosz szellemektől."
"De ez a darab a bonyolult technológia és az 'importált' anyag miatt nyilvánvalóan az adott társadalomban magas rangú személyhez tartozott."
Anatolij Derevyanko, az Orosz Tudományos Akadémia szibériai ága Régészeti és Néprajzi Intézetének igazgatója azt mondta: "A karkötő lenyűgöző. Erős napsütésben visszatükrözi a nap sugarait, éjjel a tűz mellett mély árnyalatú zölddé válik. Nem valószínű, hogy egy mindennapi viseletre szánt ékeszrdarab volt. Úgy vélem, hogy ezt a gyönyörű és nagyon törékeny karkötőt csak néhány kivételes alkalommal viselték."
A karkötőt a híres gyenyiszovai barlangban fedezték fel, amely az egyedülálló régészeti leletei miatt nevezetes, ahol egy gyapjas mamut és egy gyapjas orrszarvú csontjait is megtalálták.
A karkötőt körülvevő talaj korát oxigén izotóp analízissel határozták meg.
A Barnaul várostól délre mintegy 160 kilométerre található barlang népszerű célpont a turisták számára az ott talált rengeteg szokatlan állati maradvány miatt.
A karkötőt egy expedíció során találták a barlangban 2008-ban, ahol egész évben 0 Celsius fokos a hőmérséklet, amely segít megőrizni a maradványokat.
Kapcsolódó cikk: Homo sapiens alfajok léteztek 400 ezer évvel ezelőtt a Földön - A tudósok értetlenül állnak a tény előtt
A közelben volt annak a hét- vagy nyolcéves gyenyiszovai lánynak az ujjcsontja, aki mintegy 40.000 évvel ezelőtt élt, a lelet, amely megváltoztatta a korai ember tudományos megértését.
A karkötő két darabját találták meg, melyek körülbelül három centiméter szélesek és egy centiméter vastagságúak, és azt állapították meg, hogy azt jobb kézen viselte talán egy nő vagy egy gyerek.
Ami a leginkább zavarba ejtette a szakértőket, az a módszer, ahogy az ékszer elkészítésére sor került, és távolról sem világos, hogy a "primitív emberi faj" hogyan hozhatta létre azt.
Dr. Derevyanko azt mondta: "Van egy fúrt lyuk, melynek az átmérője körülbelül 0,8 cm."
Tanulmányozva a tudósok megállapították, hogy a fúró forgási sebessége minimális ingadozással meglehetősen magas volt, és egy olyan technológiát alkalmaztak, ami a legutóbbi időkben vált gyakorivá.
"Az ősi mester olyan technikákban volt képzett, amelyekről úgy gondoltuk, hogy nem jellemző a kőkorszakra."
Az intézet igazgatóhelyettese Mikhail Shunkov elmondta, hogy a karkötőt "ugyanabban a rétegben" találták a barlangban, ahol a gyenyiszovai ember igazolt maradványaira leltek.
Elmondta, hogy a "világon sehol" nem volt ilyen technológia, amit ennyire korai időpontban használtak volna.
"Ez azt mutatja, hogy a gyenyiszovai ember 'haladóbb' volt, mint a Homo sapiens és a neandervölgyiek," - mondta, bár a "genetikájuk és a morfológiai karakterük szerint" sokkal primitívebbek voltak.
Mikhail Shunkov és Irina Salnikova |
Úgy vélik, hogy a gyenyiszovai ember mintegy 600.000 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor még sem neandervölgyiek, sem modern emberek nem voltak.
Spanyolországban felfedezett DNS arra utal, hogy a faj - amely sokkal gyakoribb volt Oroszországban és keleten - valamikor Nyugat-Európában lakott, ahol úgy gondolták, hogy a neandervölgyi ember volt az egyetlen korai lakó.
(1) - http://siberiantimes.com/science/casestudy/features/f0100-stone-bracelet-is-oldest-ever-found-in-the-world/