Aki volt már nyaralni az tudja, hogy amikor véget ér a kikapcsolódásra szánt idő, akkor a hazaút előtt minden szükségtelen dolgot kidob az ember a szemétbe. Üres palackokat, szakadt szandált és törött dolgokat. Helyette azonban feltankolunk szuvenírekből és néhány szép kavicsot is magunkkal viszünk emlékbe a strandról.
Ez nagyjából az űrhajósoknál is így van. Esetükben azonban a büntetés, ha túlsúlyos poggyászt hoznak vissza a Holdról jóval súlyosabb, mint a légitársaságoknak fizetett díjak. Az üzemanyag mennyiségét óvatosan kiszámítják, így a fedélzeten a túl sok dolog komoly problémát okozhat a felszálláskor. Bármi, amit ott lehet hagyni azt jelenti, hogy több mintát lehet visszahozni a 380 ezer kilométeres útról a Földre. A kozmosz iránti szeretetünk és a vele való kapcsolatunk olyan idős, mint maga az emberi faj.
Az első ember által készített tárgy, amely hivatalosan az űrbe utazott, egy kísérleti német V2 ballisztikus rakéta volt 1944-ben. Amerika gyorsan felvette a kesztyűt. A 2. Világháború befejezésekor a náci tudomány és technológia legnagyobb elméit az Egyesült Államok kormánya a "Gémkapocs művelet" során "megszerezte", hogy Amerika hasznot húzhasson a háborús kísérleteikből.
A módosított rakétákat hamarosan a White Sands katonai kísérleti telepen tesztelték Új-Mexikóban, és az első nagysebességű többlépcsős rakétákat 1948-ra ki is fejlesztették. Ezt a rendszert, amelynek minden szakaszában a kimerült üzemanyag fokozat felesleges része visszahullik a Földre úgy tervezték, hogy a felső szakasz elég nagy távolságra jusson a Föld gravitációjától, hogy pályán maradhasson.
Így az első mesterséges műhold indítása óta, ami a Sputnik-1 volt 1957 októberében, olyan tárgyak maradtak vissza, amelyek már nem voltak hasznosak, de szerves részét képezték az űrbe jutás sikerének.
Ha beírja valaki a böngészőjébe az "ürszemét" kifejezést, akkor egy riasztó képet kap a Földről, melyet pusztuló műholdak és rakéták glóriája vesz körül. A NASA szerint több mint 500000 darab üveggolyónál nagyobb hulladék és sok kisebb törmelék lebeg az űrben a Föld körül. Az akár 17500 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó tárgyak egyre nagyobb problémát jelentenek az űrügynökségek és a műholdak tulajdonosai számára az ütközés okozta károk miatt.
De vajon mennyi elavult tárgy maradt a Holdon? Nos, a NASA szerint körülbelül 20 tonna, de egyes források ennek a tízszeresét említik. Néhány darab meglehetősen értékes.
Például 1972 áprilisában az Apollo-16 küldetés során az űrhajósok magukkal vittek egy aranyozott ultraibolya spektrografikus kamerát, amelyet Dr. George Carruthers tervezett. Gyakran Dr. Carruthers teleszkópnak nevezték, amit John Young űrhajós használt, hogy felvegye az első képeket a Föld atmoszférájáról ultraibolya fényben, valamint más galaktikus objektumokról, például a Tejútról. A Smithsonian Nemzeti Légi- és Űrmúzeumban egy másolata látható.
A műszer a Holdon maradt, ami még mindig ott áll a háromlábú állványon, együtt a legalább 50 űrhajó és holdmodul fokozat maradványaival, amelyek a felszínen landoltak, vagy szándékosan ledobták őket a küldetések végén.
Az Apollo-11 legénysége pedig egy aranyból készült olajfa ágat hagyott a Holdon, ami a béke hagyományos jelképe. A NASA gesztusnak szánta, amely "az egész emberiség béke iránti vágyát képviselte", és ez volt az első szentimentális tárgy, amely jelezte a jelenlétünket.
Ezen kívül az alábbi jelentéssel bíró tárgyakat hagyták az űrhajósok a Hold felszínén:
✔ Egy darab fa a Wright testvérek első sikeres repülőgépének légcsavarjából
✔ Az Apollo-11 jóindulatú üzenetei: egy kis szilikonlemez, amelyen 4 amerikai elnök és 73 másik ország vezetőjének üzenete található
✔ A Mercury Seven asztronautájának, Donald Slaytonnak a gyémánttal berakott űrhajós jelvénye
✔ 2 golflabda, amelyet az Apollo-14 parancsnoka, Alan Shepard ütött el egy holdséta során, melyhez egy improvizált ütőt használt, amelynek fejét egy zokniban csempészte fel a fedélzetre
✔ Az alumínium "elesett űrhajós" szobrocska, melyet egy 14 ember nevét tartalmazó plakett mellé helyezték, akiknek szentelték
✔ 6 amerikai zászló - az első, amelyet leszúrtak felborult, amikor a holdmodul felemelkedett a felszínről
✔ Egy családi fotó, melyet Charles Duke, az Apollo-16 űrhajósa hagyott a felszínen, ahogy a gyerekei kérték, "így az egész család elmehetett a Holdra"
✔ A Légierő Akadémia kabala solymának, "Baggin"-nek a tolla
✔ 30 gramm Eugene Shoemaker geológus és bolygó tudós kutató hamvaiból
De szinte végtelennek tűnik a hétköznapi dolgok listája is, melyek a Hold felszínén maradtak, mint például lapátok, kísérleti felszerelések, létrák, lemerült akkumulátorok, az élelmiszerek csomagolásai, törölközők, 12 pár csizma és használt nedves törlőkendők.
De gondoljunk bele egy pillanatra, hogy vajon mi a helyzet a rendszeres "hulladékkal", amit mindannyian gyártunk minden nap. Igen. Alapjában véve nyers szennyvíz van zacskókba zárva és kidobva a Holdon. Pontosan 96 csomag van tele ürülékkel, vizelettel és hányással. Tudományos szempontból ez jó dolog is lehet. Megvizsgálhatjuk, hogy mi történik a kakival, amikor ilyen szélsőséges környezetben marad.
